Szerbiában az emberek nem gazdagok, az állam viszont igen – hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen.
Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora összehasonlítva Szerbiát azokkal a középkelet-európai uniós tagállamokkal, kiemelte, Szerbia nem marad el sokkal, az állami kiadások és bevételek szempontjából a második, vagy harmadik helyen áll – írja a Magyar Szó. A professzor szerint Csehország és Szlovénia sokban hasonlít Szerbiára, arányosan nézve pedig megközelítőleg annyi pénzzel gazdálkodik mint Ausztria.
Arandarenko szerint ha olyan mértékű a szürkegazdaság, illetve a szerződés nélküli foglalkoztatás, ahogy állítják, akkor túl magasak az adóterhek. Szerinte az adók megalázó helyzetbe hozzák azokat, akik becsületesen dolgoznak.
Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője kiemelte: Szerbiában az átlagfizetés 560, míg az átlagnyugdíj 230 eurónak megfelelő összeg. Az ígéretek szerint az átlagfizetés 2025-re eléri a 900 eurót, míg az átlagnyugdíj a 450 eurót. Ćulibrk szerint ez csak abban az esetben lehetséges, ha a GDP évente legalább 20 százalékkal növekszik.
Nataša Vučković, a Demokráciáért Központ végrehajtó igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak egy része nem tud tisztességesen megélni, az alkalmazottak 1,6 százaléka nem keres annyit, amennyi az átlagos fogyasztói kosárhoz szükséges.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.