Mennyire gazdagok a dolgozók Szerbiában?

2021. 10. 11., 13:00

Szerbiában az emberek nem gazdagok, az állam viszont igen – hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen.

Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora összehasonlítva Szerbiát azokkal a középkelet-európai uniós tagállamokkal, kiemelte, Szerbia nem marad el sokkal, az állami kiadások és bevételek szempontjából a második, vagy harmadik helyen áll – írja a Magyar Szó. A professzor szerint Csehország és Szlovénia sokban hasonlít Szerbiára, arányosan nézve pedig megközelítőleg annyi pénzzel gazdálkodik mint Ausztria.

Arandarenko szerint ha olyan mértékű a szürkegazdaság, illetve a szerződés nélküli foglalkoztatás, ahogy állítják, akkor túl magasak az adóterhek. Szerinte az adók megalázó helyzetbe hozzák azokat, akik becsületesen dolgoznak.
Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője kiemelte: Szerbiában az átlagfizetés 560, míg az átlagnyugdíj 230 eurónak megfelelő összeg. Az ígéretek szerint az átlagfizetés 2025-re eléri a 900 eurót, míg az átlagnyugdíj a 450 eurót. Ćulibrk szerint ez csak abban az esetben lehetséges, ha a GDP évente legalább 20 százalékkal növekszik.

Nataša Vučković, a Demokráciáért Központ végrehajtó igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak egy része nem tud tisztességesen megélni, az alkalmazottak 1,6 százaléka nem keres annyit, amennyi az átlagos fogyasztói kosárhoz szükséges.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS