Szerbiában az emberek nem gazdagok, az állam viszont igen – hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen.
Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora összehasonlítva Szerbiát azokkal a középkelet-európai uniós tagállamokkal, kiemelte, Szerbia nem marad el sokkal, az állami kiadások és bevételek szempontjából a második, vagy harmadik helyen áll – írja a Magyar Szó. A professzor szerint Csehország és Szlovénia sokban hasonlít Szerbiára, arányosan nézve pedig megközelítőleg annyi pénzzel gazdálkodik mint Ausztria.
Arandarenko szerint ha olyan mértékű a szürkegazdaság, illetve a szerződés nélküli foglalkoztatás, ahogy állítják, akkor túl magasak az adóterhek. Szerinte az adók megalázó helyzetbe hozzák azokat, akik becsületesen dolgoznak.
Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője kiemelte: Szerbiában az átlagfizetés 560, míg az átlagnyugdíj 230 eurónak megfelelő összeg. Az ígéretek szerint az átlagfizetés 2025-re eléri a 900 eurót, míg az átlagnyugdíj a 450 eurót. Ćulibrk szerint ez csak abban az esetben lehetséges, ha a GDP évente legalább 20 százalékkal növekszik.
Nataša Vučković, a Demokráciáért Központ végrehajtó igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak egy része nem tud tisztességesen megélni, az alkalmazottak 1,6 százaléka nem keres annyit, amennyi az átlagos fogyasztói kosárhoz szükséges.
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.