átlagkereset

Itt találod az összes cikket a „átlagkereset” témában!

Nettó átlagkeresetek Magyarországon – Budapest: 576 ezer forint, Szabolcs-Szatmár-Bereg: 356 ezer forint

Nettó átlagkeresetek Magyarországon – Budapest: 576 ezer forint, Szabolcs-Szatmár-Bereg: 356 ezer forint

A nettó átlagkereset Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében haladta meg a félmillió forintot 2025 első hat hónapjában, hét vármegyében ugyanakkor a 400 ezer forintot sem érte el.
2023. 02. 01., 12:41
A hazai keresetek az EU sereghajtói között vannak

A KSH adatai szerint a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés.

2021. 10. 29., 10:00
KSH: 426 500 forint volt a bruttó átlagkereset agusztusban

2021 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, mindkettő 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2021. 09. 11., 16:00
Pontosan 1 lejjel nőtt a bruttó átlagbér egy hónap alatt

Az országos bruttó átlagbér 5780 lej volt júliusban Romániában, egy lejjel több, mint az előző hónapban. A nettó átlagbér 4 lejjel (0,1 százalékkal) növekedett júniushoz képest, és elérte a 3545 lejt.

2021. 06. 30., 11:00
Áprilisi bruttó: 440 600 forint

2021 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2020. 09. 28., 13:00
Hargita megyében keresik a legkevesebbet

Annyira magas az átlagfizetés Bukarestben és az ország négy megyéjében, hogy gyakorlatig ezek alakítják az országos átlagbért, miközben a további 37 megyében az országos átlagszint alatt marad az átlagfizetés.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS