Itt találod az összes cikket a „átlagkereset” témában!
2023-ban az Európai Unióban a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetített éves bruttó átlagkereset 37 900 euró volt, ez 6,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es 35 600 euróhoz képest – tájékoztatott az Eurostat.
Horvátországban az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 1315 euró volt 2024. júniusban, 14,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
2023-ban az iparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete mintegy 631 ezer forint volt, 17,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A KSH adatai szerint a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés.
Elemzők a keresetek legfrisseb adatait kommentálva aggályosnak nevezték, miként lesznek képesek a vállalkozások, különösen a kkv-k kigazdálkodni a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi, 20 százalékos emelését, a bértorlódás elkerülését, illetve milyen hatása lesz ennek az inflációra.
2021 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, mindkettő 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Szerbiában az emberek nem gazdagok, az állam viszont igen – hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen.
Az országos bruttó átlagbér 5780 lej volt júliusban Romániában, egy lejjel több, mint az előző hónapban. A nettó átlagbér 4 lejjel (0,1 százalékkal) növekedett júniushoz képest, és elérte a 3545 lejt.
Baklövésnek nevezte kedd este a kormányfő a pénzügyminiszternek azt a téves állítását, hogy Romániában a nettó országos minimálbér jelenleg 1600 lej.
Szerbiában a bruttó átlagbér májusban 89.720 dinár volt, nettóban kifejezve 65.025 dinár – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal.
2021 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Az adóhatóság adatai szerint 2019-ben a bruttó 295 ezer forintos átlagos havi munkaviszonyból származó jövedelem nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Településtípusonként ettől jelentős eltérést mértek, Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a havi nettó kereset.
Annyira magas az átlagfizetés Bukarestben és az ország négy megyéjében, hogy gyakorlatig ezek alakítják az országos átlagbért, miközben a további 37 megyében az országos átlagszint alatt marad az átlagfizetés.
2019. novemberben a bruttó átlagkereset 403 500 forint volt, közel 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Tavaly ismét jelentős mértékben emelkedtek a bérek Szlovákiában. A bruttó átlagjövedelem 1101 euró volt.
Meghaladta a 365 ezer forintot a bruttó átlagkereset 2019. októberében – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Májusban a bruttó és a nettó átlag keresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak Magyarországon az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9,0 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés.
Hiába kerestek többet a magyarok 2018-ban mint előtte, még így is csak Mexikót előzi meg Magyarország az OECD legfrissebb adatai alapján.
2019. februárban a bruttó átlagkereset 345 900 forint volt, 12,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A romániai országos átlagot meghaladó ütemben nőttek a fizetések a Székelyföldön, de még mindig elmaradnak az országos és a közép-erdélyi átlagtól.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.