Bács községben irigyelhetik az újvidéki fizetéseket

2021. 07. 29., 16:00

Szerbiában a bruttó átlagbér májusban 89.720 dinár volt, nettóban kifejezve 65.025 dinár – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal.

Az idei év első öt hónapjában a bruttó jövedelem névlegesen 8,3 százalékkal, ténylegesen pedig 6,1 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest – írja a Magyar Szó. A nettóban kifejezett átlag nominálisan 8,5, reálisan pedig 6,3 százalékkal növekedett. A májusi átlagkereset 49.869 dinárt tett ki.

Vajdaságban, ahol a nettó átlagfizetés májusban 61.542 dinárt tett ki, a bérek közötti szakadék óriási. Az Újvidéken bejelentett dolgozók nettó átlagbére 73.516 dinár, ami jelentősen több az országos és a vajdasági átlagnál, de még mindig messze elmarad a belgrádi 80.157 dináros átlagkeresettől.

Versec az egyetlen város Vajdaságban, amely megközelíti az újvidéki átlagbért 70.599 dinárral. A harmadik helyen Pancsova (Pančevo) szerepel 63.685 dináros átlagfizetéssel. Bács községben viszont a nettó átlagbér májusban csak 48.287 dinár volt.

Jelentősen kisebbek a keresetek az észak-bácskai körzetben is. Szabadka községben a májusi nettó átlagbér 59.427 dinár volt, Topolya községben 54.640 dinár, Kishegyesen pedig mindössze 50.239 dinár.

Újvidéken a bérek az állami szektorban a legmagasabbak. Az átlagfizetés 73.277 dinár, és még ennél is többet keresnek a munkavállalók az állami vállalatoknál. Az egészségügyben dolgozók nettó átlagfizetés jelenleg havi 75.897 dinár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS