Hargita megyében keresik a legkevesebbet

2020. 09. 28., 13:00

Annyira magas az átlagfizetés Bukarestben és az ország négy megyéjében, hogy gyakorlatig ezek alakítják az országos átlagbért, miközben a további 37 megyében az országos átlagszint alatt marad az átlagfizetés.

Az Országos Statisztikai Intézet által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint tavaly 5163 lej volt a bruttó országos átlagfizetés Romániában, ami nettó értékben 3020 lejt jelent – olvasható a Krónikán.

Az országos átlagot meghaladó összeget a Bukarestben (4068 lej, vagyis 36,2 százalékkal országos nettó átlagbér fölött), valamint a Kolozs (3449 lej, +15,5 százalék), Temes (3310 lej, +10,9 százalék), Ilfov (3163 lej) és Iași megyében (3125 lej) élők vihették haza.

Eközben Hargita megyében volt tavaly a legalacsonyabb a nettó átlagbér, alig 2349 lej, ami 21,3 százalékkal elmarad az országos átlagtól.

A legrosszabbul a vendéglátás (1726 lej, –42,2 százalék), a más szolgáltatások (1903 lej, –36,3 százalék), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ágazat (2277 lej, –23,7 százalék) fizetett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 13:45
A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. együttműködésének köszönhetően a biztosítási ügynöki és brókeri tevékenységet folytató vállalkozások számára is megnyílt a lehetőség, hogy részt vegyenek a Széchenyi Kártya Programban. A változás lehetővé teszi számukra, hogy kedvezményes, államilag támogatott hitelekhez jussanak – amire korábban nem volt lehetőségük.
2025. 03. 24., 09:05
Egy hete maradt a hazai lakástulajdonosoknak arra, hogy eldöntsék, váltanak-e lakásbiztosítást a márciusi lakásbiztosítási kampány során. Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint az ügyfelek 96 százaléka, vagyis szinte mindenki találhat a jelenleginél kedvezőbb feltételű biztosítást. A legtöbbet azok takaríthatnak meg, akik legalább három éve nem változtattak a szerződésükön: ők a mostani kampányban a jelenlegi biztosításukénál 35–40 százalékkal alacsonyabb díj mellett tudnak váltani.
2025-03-24 19:15:00
Minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre tavaly, közülük pedig mintegy 9,3 milliónyian magyarországi utazók voltak. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint a legmesszebbre a Békés és Nógrád vármegyeiek hajlandók utazni, ha pihenésről van szó. A 4–5 csillagos hoteleket Győr-Moson-Sopron vármegye turistái választották a legnagyobb arányban – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-03-24 17:05:00
A végrendeletnek vannak olyan típusai, amelynek érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges. Mire érdemes odafigyelni a végrendelet tanúzásával kapcsolatban? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS