Májusban ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése

2019. 07. 30., 10:15

Májusban a bruttó és a nettó átlag keresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak Magyarországon az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9,0 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,2 százalékkal emelkedtek a keresetek, az év első öt hónapjában 10,6 százalékos volt a béremelkedés mértéke és 9,5 százalékos a közfoglalkoztatottakat nem számítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.

358 400 forint volt a bruttó átlagkereset

2019. májusban a bruttó átlagkereset 364 400 forint volt, 11,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2019. január–májusban a bruttó átlagkereset 358 400 forint, a nettó átlagkereset 238 300 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2019. májusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 364 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 374 700 forint volt.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 242 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2019. január–májusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 358 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368 900 forint volt.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 238 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 245 700 forint volt.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (666 100 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős  részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (235 200 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 302 000 forint volt.

bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 392 900 forintot, míg a nők körében 324 300 forintot ért el, amely a férfiak esetében 11,4, a nők esetében pedig 9,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 273 800 forint, a 25–54 évesek esetében 373 400 forint, míg az 54 év felettieknél 349 600 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,8 százalék, 10,8 százalék, illetve 10,2 százalék volt az előző évhez képest.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 332 000 forintra becsülhető, amely 10,1%-kal nőtt egy év alatt.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS