Májusban ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése

2019. 07. 30., 10:15

Májusban a bruttó és a nettó átlag keresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak Magyarországon az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9,0 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,2 százalékkal emelkedtek a keresetek, az év első öt hónapjában 10,6 százalékos volt a béremelkedés mértéke és 9,5 százalékos a közfoglalkoztatottakat nem számítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.

358 400 forint volt a bruttó átlagkereset

2019. májusban a bruttó átlagkereset 364 400 forint volt, 11,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2019. január–májusban a bruttó átlagkereset 358 400 forint, a nettó átlagkereset 238 300 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2019. májusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 364 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 374 700 forint volt.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 242 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2019. január–májusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 358 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368 900 forint volt.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 238 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 245 700 forint volt.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (666 100 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős  részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (235 200 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 302 000 forint volt.

bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 392 900 forintot, míg a nők körében 324 300 forintot ért el, amely a férfiak esetében 11,4, a nők esetében pedig 9,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 273 800 forint, a 25–54 évesek esetében 373 400 forint, míg az 54 év felettieknél 349 600 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,8 százalék, 10,8 százalék, illetve 10,2 százalék volt az előző évhez képest.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 332 000 forintra becsülhető, amely 10,1%-kal nőtt egy év alatt.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS