Bukarestben ennyivel többet fizetnek, mint Erdélyben

2019. 03. 12., 14:00

A romániai országos átlagot meghaladó ütemben nőttek a fizetések a Székelyföldön, de még mindig elmaradnak az országos és a közép-erdélyi átlagtól.

Nőtt Erdélyben a foglalkoztatottság és emelkedtek a keresetek 2018 folyamán – írja a Krónika.

 Lassan, de felzárkóznak a székelyföldi bérek – von mérleget legfrissebb elemzésében az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat. Az alkalmazásban állók száma Erdélyben 2018 decemberében 1985,3 ezer főt tett ki, ez az előző év azonos időszakához képest 3,4 százalékos, 65,6 ezer főnyi gyarapodást jelent.

Eközben Erdélyben 2018 decemberében 2701 lej volt az egy főre eső nettó átlagkereset, ami novemberhez képest 2,1 százalékos emelkedést jelent, egy év alatt pedig, 13,6 százalékos növekedést mutat.

A Székelyföldön 2319 lej (20,9 százalékos növekedés), Partiumban 2314 lej (13,8 százalék), Közép-Erdélyben 3088 lej (16,8 százalék) volt decemberben a nettó átlagkereset és az éves növekedés.

Bukarestben átlagos keresetek (3882 lej) kiemelkedőek Románia többi részéhez viszonyítva, és felfelé térítik el a romániai átlagot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 16., 10:40
Év végén érdemes ellenőrizni az adószámla aktuális egyenlegét, mert a túlfizetés elévülhet- hívta fel a figyelmet az adóhivatal. Tavaly csaknem 4 milliárd forintnyi túlfizetésről „feledkeztek meg” az adózók; ez az összeg elévült, pedig rendkívül egyszerűen intézhető az adószámla-lekérdezés és a túlfizetések visszaigénylése online, az ÜPO-n keresztül.
2026-11-13 16:40:00
A Nemzeti Fejlesztési Központ által a GINOP Plusz keretében, uniós forrásból meghirdetett pályázati felhívás a vidéki magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi; a decemberben induló 4. szakaszban 20 milliárd forint keretösszegre lehet pályázni, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik számukra elérhetővé – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS