A KSH adatai szerint a havi nettó (nem teljeskörűen számba vett) átlagkereset a 2010-es 132,6 ezer forintról közel 292 ezer forintra nőtt 2021-re, majd 339,5 ezer forintra 2022-ben. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés.
A teljeskörű kereseti adatok 2021-ig alig 84 százalékos nominális gyarapodást mutatnak. Ez, a 2021-ig 38,6 százalékkal emelkedő fogyasztói árindex figyelembevételével, 33 százalékos (évi 2,6 százalékos) reálkereset növekedést jelent 2021-ig. A KSH (nem teljeskörű) adatai szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban. Az így számított, rendkívül dinamikus keresetemelkedés hatására azt várnánk, hogy Magyarország a keresetekben is gyorsan zárkózik fel az EU fejlettebb tagállamaihoz.
Az Eurostat adatai szerint valóban közeledtünk kissé a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, például 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ban 29,8 százalékát értük el (az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalót tekintve). Az euróban mért növekedésnél impozánsabb a vásárlóerő paritáson mért adat (39,8 százalékról 51 százalékra javult az arány).
Az euróban mért keresetek tekintetében – a gyors növekedés dacára – hazánk munkavállalói a 3. legrosszabbul keresők között voltak 2021-ben (Románia és Bulgária volt csak mögöttünk). A vásárlóerő paritásos adatok szerint 4 uniós tagállamot előzünk meg (Horvátország, Lettország, Bulgária és Szlovákia). A helyzet romlott 2010 óta: a megfelelő adatokkal rendelkező 25 tagállam közül az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza, míg a vásárlóerő paritásos mutatóban maradtunk a 22. helyen.
Az adatok azt is jelzik, hogy a családi adókedvezmény hatása is kifutott. A 2010-hez viszonyított kereset emelkedés azonos az egykeresős gyermektelen és a gyermekes családok esetében is. Az is látható, hogy a vizsgált kelet-európai országok zömében gyorsabban nőttek a nettó keresetek, mint hazánkban. A magyar növekedési ütem 60-63 százalék a különböző kereseti mutatókban, míg például Észtországban 69-96 százalékkal, Romániában 119-124 százalékkal, Bulgáriában 118-127 százalékkal, de Ausztriában is 27-31 százalékkal nőttek a nettó keresetek. Vagyis a „magyar modell” nem hozott érdemi javulást a munkavállalók jövedelmi helyzetében EU-s összehasonlításban.
A Paksi Atomerőmű jelenleg működő két turbinájának üzemben tartása és a nem termelő turbinák újraindítása a célja a Duna-szakaszon zajló munkáknak. Eddig a tervezett ütemben haladnak, a szakemberek visszafogottan optimisták – mondta a helyszínen Magyar Péter miniszterelnök.