Mennyire elégedettek az egyetemisták a munkalehetőségekkel Szlovákiában?

2020. 08. 03., 13:00

Az egyetemi hallgatók több mint fele nem dolgozik a szakmájának megfelelő munkakörben tanulmányai idején Szlovákiában – derül ki egy felmérésből.

A szlovák Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal egy tavaly indított projekttel támogatná a pályakezdőket. Amennyiben a munkáltató 29 évnél nem idősebb, legalább egy hónapja bejelentett munkanélküli fiatalt alkalmazna, anyagi hozzájárulást kérvényezhet a munkaügyi hivataltól – írja az Új Szó.

A hozzájárulás igénybevételéhez legalább 6 hónapig alkalmaznia kell az új munkaerőt, az anyagi támogatásra pedig legfeljebb 9 hónapig lesz jogosult. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint ennek köszönhetően a munkaadók saját elképzeléseiknek megfelelően nevelhetik ki az alkalmazottjaikat, akik ezáltal szakmai tapasztalatra tesznek szert.

A projektre szánt majdnem 30 millió euróból közel tízmillió már elfogyott. A minisztérium szerint a projekt leginkább Nagyszombat és Trencsén megyében sikeres, legkevésbé pedig Besztercebánya megyében.

A Praxuj elnevezésű oktatással foglalkozó kezdeményezés azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyetemistákat már a felsőfokú oktatásuk alatt segíteni kellene a szakmai tapasztalatszerzésben.

Egy felmérés szerint az egyetemisták 54 százaléka nem a majdani foglalkozásával összhangban dolgozik. A helyzet a Nyitrai kerületben a legszembetűnőbb, ahol a hallgatók majdnem 70 százaléka nem tud szakmájának megfelelő munkát találni tanulmányai alatt. Kassa megye az egyetlen, ahol a megkérdezettek több mint fele tud tanulmányaival összhangban lévő munkát találni.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az egyetemisták úgy érzik, saját szakterületükön belül kevés a szabad pozíció, ahol gyakorlatot szerezhetnének. Ezzel a véleménnyel leginkább Besztercebánya, Eperjes és Nyitra megyében azonosulnak a hallgatók, legkevésbé pedig a Pozsonyi kerületben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS