Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában. A biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök inkább a hazai piacon találnak vevőre.
Az utóbbi húsz évben óriási fejlődésen esett át a romániai biotermesztés – írja a Krónika.
Míg 2000-ben alig 2000 hektárnyi, biotermesztésre jegyzett területet tartottak nyilván az országban, addig idén 280 ezer hektáron termeszt biominőségű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és gyógynövényt mintegy 9 ezer, hivatalosan bejegyzett biogazda.
A bărăgani és a dobrudzsai biotermelők elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót és repcét szállítanak nagy mennyiségben nyugat-európai országokba. Az erdélyi zöldség- és gyümölcstermesztők termékei pedig bekerülnek az áruházláncok kínálatába, vagy maguk dolgozzák fel terményeiket.
A biotermesztés területén 2010-ben következett be az első bumm, amikor a bukaresti mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a termelők 5 hektár területig 1500 euró támogatást igényelhetnek.
Az erre szánt 4,1 millió eurós keret azonban kevésnek bizonyult, a szakminisztérium nem számított a nagy túljelentkezésre, így a több ezer gazda végül kétszáz eurót kapott fejenként, az eredeti összeg kevesebb, mint hetedét.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.