Ezért nem nagyobb a gabonatermesztők haszna Erdélyben

2019. 07. 08., 11:00

A gazdák alacsony felvásárlási árakkal találják szembe magukat Erdélyben. Vannak ötletekkel, hogy miként lehetne növelni a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.

A gabonabetakarítás magával hozza az évről évre ismétlődő értékesítési gondokat, az alacsony felvásárlási árakat is – írja a Krónika.

A nagy gabonatermesztők is panaszkodnak, hogy az árpa tonnájáért aratáskor 600-620 lejt fizetnek a nagybani felvásárlók, míg a búzáért legfeljebb700 lejt kínálnak.

A gabonatermelők mintegy tíz százaléka tudja tartósabban, akár hosszabb ideig is tárolni a szemes gabonát, aminek a piaci ára már ősszel 20-30 banival kerül többe kilónként.

Sánta Albert agrármérnök, sáromberki (Maros megye) vállalkozó szerint a romániai gabonaértékesítésnek a hiányzó tárolókapacitás a legnagyobb gondja.

„A mi vidékünkön ez teljességgel hiányzik, ami arra kényszeríti a gabonatermesztő gazdákat, hogy aratáskor a mezőről adják el a termést. Ez kiszolgáltatottá teszi a termelőt, hiszen kényszerhelyzetben van, amit a nagybani gabonafelvásárlók kihasználnak, így nem igazán lehet a gazdák számára is jó árat kialkudni” – magyarázza a Maros menti termelő.

A szakember szerint az általános gondot csak kormánysegítséggel lehetne megoldani: akár egy vagy több község szintjén kellene hozzásegíteni a gazdákat közös gabonasilók építéséhez, ami eleve növelné a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.

A sáromberki szakember szerint sok esetben a megfelelő szaktudás hiányával is gond van, emiatt sok területen a vártnál kisebbek a hozamok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS