A gazdák alacsony felvásárlási árakkal találják szembe magukat Erdélyben. Vannak ötletekkel, hogy miként lehetne növelni a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.
A gabonabetakarítás magával hozza az évről évre ismétlődő értékesítési gondokat, az alacsony felvásárlási árakat is – írja a Krónika.
A nagy gabonatermesztők is panaszkodnak, hogy az árpa tonnájáért aratáskor 600-620 lejt fizetnek a nagybani felvásárlók, míg a búzáért legfeljebb700 lejt kínálnak.
A gabonatermelők mintegy tíz százaléka tudja tartósabban, akár hosszabb ideig is tárolni a szemes gabonát, aminek a piaci ára már ősszel 20-30 banival kerül többe kilónként.
Sánta Albert agrármérnök, sáromberki (Maros megye) vállalkozó szerint a romániai gabonaértékesítésnek a hiányzó tárolókapacitás a legnagyobb gondja.
„A mi vidékünkön ez teljességgel hiányzik, ami arra kényszeríti a gabonatermesztő gazdákat, hogy aratáskor a mezőről adják el a termést. Ez kiszolgáltatottá teszi a termelőt, hiszen kényszerhelyzetben van, amit a nagybani gabonafelvásárlók kihasználnak, így nem igazán lehet a gazdák számára is jó árat kialkudni” – magyarázza a Maros menti termelő.
A szakember szerint az általános gondot csak kormánysegítséggel lehetne megoldani: akár egy vagy több község szintjén kellene hozzásegíteni a gazdákat közös gabonasilók építéséhez, ami eleve növelné a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.
A sáromberki szakember szerint sok esetben a megfelelő szaktudás hiányával is gond van, emiatt sok területen a vártnál kisebbek a hozamok.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.