Míg Bukarestben 56 vállalkozás jut ezer főre, Erdélyben 27, Havasalföldön 20, Moldvában pedig csupán 18. Az erdélyi nagyvárosok amúgy a mezőny első felében találhatók.
Eltérő a vállalkozói kedv Románia különböző régiói között – vonta le a következtetés a Krónika az Erdélystat cégaktivitást vizsgáló elemzése alapján. Tavaly 525 184 cég működött Romániában, ami 1000 lakosra vetítve 26,1 ezrelékes cégsűrűséget jelent.
A romániai vállalkozások 2018-ban összesen 1517 milliárd lejnyi forgalmat bonyolítottak le. Ebből 42 százalék a fővárosi régióban bejegyzett cégek részesedése, az erdélyi székhelyű cégek részesedése 28 százalék.
Erdélyben 186 173 vállalkozás működött, ami ezer lakosra vetítve az országos átlaghoz nagyon közeli, 27,4 ezrelékes vállalkozássűrűséget eredményez. Az erdélyi cégek teljes üzleti forgalma 427 710 milliárd lej volt, ez egy lakosra vetítve 63 ezer lejt jelent.
A székelyföldi régió mutatói a legalacsonyabbak Erdélyen belül, a vállalkozói aktivitás és a cégek üzleti forgalma egyaránt elmarad az erdélyi átlagtól. A székelyföldi régió hátránya a nagyvárosok hiányának tudható be, ennek hatását kiszűrve mutatói jobbak Észak-Erdélynél vagy Dél-Erdélynél.
A Bukarest nélkül számított, 100 ezer lakosnál nagyobb városok közt cégsűrűség szerint az erdélyi nagyvárosok a mezőny első felében találhatók. Az első három helyen Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó áll.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.