Ennyi román állampolgár keresett tavaly megélhetést külföldön

2019. 10. 22., 13:15

Komoly munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a romániai munkáltatóknak. A legfrissebb statisztika szerint 2018-ban több mint negyedmillió román állampolgár vándorolt ki Romániából.

Egy másik statisztika arra világít rá, hogy Romániában nagyjából 12 300 000 munkaképes polgár (18–64 év) él, akik közül 1 680 000 személy (13 százalék) soha nem dolgozott.

Ma már hamis az a kép, ami sokakban él, hogy „epret szedni”, vagyis fizikai munkát végezni távozik külföldre a román állampolgárok nagy része – írja a Krónika.

A Világbank által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a Romániából kivándorlók csaknem 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A migráció üteme semmilyen jelét nem mutatja annak, hogy lassulásnak indulna.

A világbanki elemzés szerint a migráció alapvető okait hosszú távú politikákkal tudnák megoldani a helyi hatóságok valamennyi olyan országban, ahol gondot jelent az elvándorlás intenzitása.

Ilyenek lehetnek a munkahelyteremtés bátorítására irányuló intézkedések, a felsőoktatásba való beruházások, vagy a nők munkaerőpiaci esélyeinek növelésére irányuló lépések.

„Romániában gyakorlatilag a népesség összes szegmense érintett a kivándorlásban” – értékelte a legfrissebb statisztikai adatokat Kiss Tamás szociológus. Szerinte a statisztikák értelmezésekor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel jelennek meg a statisztikákban, mint a kétkezi munkások.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS