Dobogós helyen a Mol a régió legnagyobb vállalatai között

2022. 11. 10., 11:22

Kedvező gazdasági környezet jellemezte a közép- és kelet-európai régiót 2021-ben: a térség GDP-je 5,7 százalékkal nőtt éves összevetésben, szemben az egy évvel korábbi 3,7 százalékos hanyatlással – áll a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 kiadványában, amely évről évre rangsorolja a régió félezer legnagyobb vállalatát. A listavezető a lengyel PKN Orlen, második a cseh Skoda, a magyar Mol pedig a harmadik, egy helyet javítva a 2020-as rangsorhoz képest.

Növekedést támogató, kedvező gazdasági környezet határozta meg közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságokat és az ottani nagyvállalatok teljesítményét 2021-ben.

Bár a koronavírus-járványhoz köthető kihívások még érezhetők voltak, a gazdasági aktivitás a 2020-as visszaesés után talpra állt. Ennek eredményeképpen a régió 500 legnagyobb vállalkozása szárnyaló bevételeket és magasabb nyereséget könyvelhetett el - derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című kiadványából.

Az elemzés szerint a régió gyorsabban regenerálódott, mint a legtöbb kulcsfontosságú kereskedelmi partnere. A közép- és kelet-európai régió 2020-ban enyhébb recesszióval szembesült, az összesített GDP átlagosan 3,7 százalékkal csökkent, szemben a nyugat-európai 5,5 százalékos visszaeséssel. 2021-ben a közép-kelet-európai régió 5,7 százalékos gazdasági bővülést ért el, ezzel szemben Nyugat-Európa mindössze 4,7 százalékos többletet könyvelhetett el.

„Kelet-Közép-Európa kevésbé függ a szolgáltatásoktól, beleértve az éttermeket és a vendéglátóipart. Ezt a szektort a járvány idején bevezetett zárlatok, utazási korlátozások és az alacsony vásárlói bizalom súlyosan érintették, ami hatalmas terhet rótt a különböző nyugat-európai gazdaságokra” – értékelte az eredményeket Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza, utalva a két régió eltérő gazdásági szerkezetére.

A 14. alkalommal összeállított Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalatokat forgalmuk alapján rangsorolja, és elemez további tényadatokat is, mint például a foglalkoztatottak számát, a vállalatok szerkezetét, az ágazatokat és piacokat, valamint a Coface vállalati hitelminősítéseit. A CEE Top 500 gazdasági fejlődése reprezentatív az egész régió piaci trendjét illetően.

„A régió legnagyobb vállalatai 2021-es rangsorolásának eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások azonnal profitálni tudtak a gazdasági fellendülésből" - magyarázza Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója. Az 500 vállalat összforgalma 26,9 százalékkal 842 milliárd euróra ugrott. Az összesített nettó nyereség csaknem megduplázódott 2020-hoz képest, 41 milliárd euróra”.
Hozzátette: „Emellett az 500 vállalat 2,2 millió embert foglalkoztatott (+1,3 százalék 2020-hoz képest). Belföldön a közép- és kelet-európai gazdaságok a szilárd belső keresletből profitáltak. A munkaerőpiac 2021-ben ismét kedvező helyzetben volt, alacsony munkanélküliségi rátával és szilárd bérnövekedéssel. A Covid-19 hatására válaszul bevezetett intézkedések között szerepelt a munkaerőpiac támogatása, melynek eredményeként sikerült elkerülni a tömeges elbocsátásokat.”

Előbbre lépett a Mol

A régiós nagyvállalatok listáját továbbra is a lengyel PKN Orlen vezeti, amely 52 százalékkal 28,572 milliárd euróra növelte forgalmát 2021-ben. A cseh Skoda Auto a második helyen stagnál, 17 milliárd eurós összeggel. Az árbevételét 48 százalékkal növelő magyar Mol lett a harmadik, 16,142 milliárd euróval. A magyar olajvállalat egy helyet javított a 2020-as listához képest, akkor a negyedik helyen végzett. Az első tízben még egy magyar vállalat, az MVM kapott helyet 7,722 milliárd eurós forgalmával, ami 55 százalékos emelkedésnek felel meg.

A régió legnagyobb vállalatai elsősorban az olaj- és gáziparban, az autóiparban és szállítmányozásban, valamint a kereskedelemben érdekeltek, ezen cégek adták a listán szereplő vállalatok árbevételének 53 százalékát. 2021-ben minden ágazatban növekedett a forgalom, ami az erősödő kereslet mellett a bázishatásnak, azaz az előző évi gyengébb teljesítménynek köszönhető.

A Coface-elemzés arra is rámutat, hogy a világjárvány kezdeti szakasza és a kapcsolódó zárlatok nagyban megviselték a vállalatok pénzügyi helyzetét. A legszembetűnőbb példa a textil- és ruházati ágazat, amely a 2020-as pandémiás évben a kereslet visszaesését, valamint a fogyasztói preferenciák megváltozását szenvedte el. 2021-ben ebben az ágazatban volt a legnagyobb a forgalomnövekedés, mely meghaladta a 60 százalékot.

Ezzel szemben a legvisszafogottabb – 9,5 és 9,6 százalékos – növekedést az építőipar és az autóipar könyvelhette el, ám ez a bővülés is stabilnak mondható. Az ágazatok többsége képes volt magasabb nettó nyereséget termelni, a legnagyobb nyertes a fémipar volt, 437 százalékos emelkedéssel. Ugyanakkor a textil-ruházati és az agrár-élelmiszeripari ágazatok negatív dinamikával zártak ezen a területen.

Változhat a kép

„A globális kereskedelem élénkülésének eredményeként a közép- és kelet-európai export hozzájárult a regionális feldolgozóipari ágazatok gyorsulásához, amelyek viszont magasabb feldolgozási költségeket tapasztaltak. Ezek a költségek meredeken emelkedtek a világjárvány okozta pangásból való kilábalás kezdete óta, és még napjainkban is nagymértékben befolyásolják a vállalkozások eredményességét – különösen most, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az energia- és a nyersanyagköltségek az egekbe szöktek” – közölte Grzegorz Sielewicz.

A szakember szerint mivel Oroszország szállította Európának az energiahordozókat, ezek árai 2022-ben jelentősen megugrottak, ami energiaválságot indított el. Ugyanakkor az agrár-élelmiszeripari alapanyagok ellátásának zavarai az élelmiszerárak növekvő inflációjához vezettek, mivel mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős részt képvisel a globális agrárexportban.”

A régió gazdaságai, nagyvállalatai e tényezők miatt sebezhetőek, ezért a 2022-es év ötszázas listája más képet mutathat, mint a kedvező eredményeket tükröző 2021-es rangsor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS