Bejelentették a vajdasági gazdaságfejlesztési program folytatását

2019. 11. 22., 14:30

A vajdasági gazdaságfejlesztési program eddig csaknem 300 millió eurónyi fejlesztést hozott a Vajdaságnak, a jövőben pedig az idegenforgalom támogatásával további jelentős fejlesztésekre lehet számítani – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Szabadkán.

Magyarország mindig olyan programokat indított Szerbia területén, amelyekről tudta, hogy azokból Szerbia egésze profitál, és az egész ország számára segítséget jelent. Magyarország számára fontos, hogy Szerbia egésze erős legyen, és ha a vajdasági magyarság erősödik, az az egész ország számára hasznos lehet – magyarázta a politikus.

A magyar kormány a jövőben is segíteni szeretné a vajdasági magyarságot, valamint erősítené a vajdasági gazdaságot és a szerb-magyar kapcsolatokat – közölte Magyar Levente.

A részletekről szólva az államtitkár kiemelte, hogy a 2016-ban megkezdett, sikeres gazdaságfejlesztési program közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet teremtett, csaknem ezer családot segített méltó lakhatási körülményekhez, és több ezer családnak teremtette meg a modern gazdálkodás lehetőségeit.

Először a mezőgazdaság, az iparfejlesztés és a lakhatás területén kellett segítséget nyújtani, most azonban már eljött a továbblépés ideje, és már olyan ágazatokba is tudnak fektetni, amelyekre korábban nem jutott forrás. „Szeretnénk a következő években hozzájárulni ahhoz, hogy a Vajdaságban világszínvonalú idegenforgalmi infrastruktúra jöjjön létre” – húzta alá.

Fontosnak nevezte, hogy a már meglévő vállalkozások hatékonyságát és termelékenységét növeljék. Olyan pályázatokat akarnak kiírni, amelyek az innovációt és a kutatás-fejlesztést segítik. „Vajdaság és Szerbia is elért arra a szintre, hogy az elsődleges probléma már nem a munkanélküliség, hanem az, hogy hogyan tudjuk még versenyképesebbé tenni a vállalkozásokat” – magyarázta.

Kiemelte, hogy a vajdaságiak továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására, és köszönetet mondott a szerbiai vezetésnek azért, mert befogadta ezt a programot.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke emlékeztetett arra, hogy azért kezdtek neki a vajdasági gazdaságfejlesztési programnak, mert a magyar kormány és a VMSZ is meg volt győződve arról, hogy Szerbia élhető közeg, a magyar politika feladata pedig az, hogy segítsen a vajdasági magyarok szülőföldön történő boldogulásában.

Pásztor István rámutatott, hogy a szerb kormány a kezdetektől fogva nyitott volt a program befogadására. „Szerteágazó rendszert építettünk fel az elmúlt négy évben, a rendszert úgy működtettük, hogy egyetlen olyan helyzet sem volt, amikor támadási felületet nyújtottunk volna, vagy magyarázkodni kellett volna” – tette hozzá.

A pénteken kiírt nyolcadik pályázati körben három pályázat jelent meg, ebből kettő az idegenforgalomra, egy pedig technológiai fejlesztésre vonatkozik.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.

MTI/Markovics Annamária, Szabadka

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS