Bárd alatt a kisvágóhídak Erdélyben?

Az állattenyésztésben szép eredményeket elérő Hargita és Kovászna megyében egyetlen vágóhíd sem üzemel, a gyergyószentmiklósit nemrég zárta be tulajdonosa, de az észak-erdélyi megyék sem állnak sokkal jobban – írja a Krónika.

A három vágóhíddal rendelkező Maros megye ilyen szempontból éllovas, de itt is nagy a leépülés – húsz évvel ezelőtt a megyében még negyven kisebb és nagyobb vágóhíd működött. Az erdélyi gazdaegyesületek régóta keresik a minivágóhidak beindításának lehetőségét, de nem sok sikerrel.

Fazakas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke szerint a fő baj az, hogy a viszonylag kisebb befektetést igénylő mobil vágóhidak üzemeltetése nagyon nehéz, mert beindításukhoz a nagyobb vágóhidakhoz hasonló állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelmények szükségesek.

Az elnök arról is beszélt, hogy az egyik Maros megyei magyar község polgármesterével próbáltak közösen megoldást találni, de kiderült, hogy az önkormányzati út sem járható. Ahogy a szemétszállítást vagy az ivóvízellátást országszerte kivették a polgármesteri hivatalok kezéből, az önkormányzatok más gazdasági tevékenységet sem tudnak már közvetlenül, saját cégeiken keresztül felvállalni.

Dr. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság főállatorvosa szerint a költségeket növeli. Azonban a fő gond a kis állatszámra megoszló aránylag magas költség.

„Ha egy vágóhíd szolgáltatás formájában végez például bérvágást gazdák számára, gazdaságilag nehezen tartható fenn, mert a személyzeti és a rezsiköltségeket nem tudja kitermelni” – magyarázta a szakember.