Az erdélyi startupok helyzete is szóba került

Szalai Piroska elmondta, hogy a BVK lehetőségeihez mérten a legtöbb európai uniós projekthez csatlakozik, amely az innovatív vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik. Az üzleti angyalok világát fejlesztő ESIL projekt kapcsán tapasztalták meg, hogy a vállalkozások akkor tudnak fejlődni, ha a lokális ökoszisztéma erős, sokféle partner alkotja, és más ökoszisztémákkal is együtt tud működni.

Ennek jegyében indultak az Interreg pályázatok által finanszírozott együttműködések a visegrádi országokkal, melyek közül a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködés európai szinten is elismerést váltott ki. Ezzel párhuzamosan Tarlós István főpolgármester a tavalyi Tusványosi fesztiválon bejelentette, hogy Budapestre a nemzet fővárosaként tekint. A két impulzus eredőjeként merült fel a gondolat, hogy a határon túli magyarokat, köztük a székelyföldi testvérvárosokat is bevonják a hazai ökoszisztémába.

Ennek jegyében hívta meg tavaly a BVK az erdélyi partnerei által szervezett első Be Smart Székelyföld verseny nyerteseit, akik a Startupok Éjszakáján is bemutatkozhattak 2018 novemberében a magyar fővárosban. A kuratóriumi elnök elmondta: sok kincs van az erdélyi startupok között, akiket érdemes megismernie az anyaország polgárainak is, ugyanakkor a budapesti vállalkozások számára is fontos kapcsolódási pont lehet Székelyföld a terjeszkedési terveik valóra váltásához.

Vas Réka bemutatta a Magtár projektet: egy korábbi gabonatároló átalakításával kívánnak többszintes, irodákat, rendezvénytermeket, műhelyeket, valamint támogató szolgáltatásokat, például gyermekmegőrzőt magába foglaló vállalkozói közösségi teret nyitni Csíkszeredán. Ennek kialakításához a budapesti coworking irodákat is tanulmányozta az alapító. És míg sokan azt hitték, hogy a tér ügyfelekkel történő megtöltése lesz a legnagyobb kihívás a Magtár esetében, az irodák gyorsan elkeltek, viszont az állandó működés és az energetikai korszerűsítéshez szükséges források kigazdálkodása már komolyabb feladatot jelent.

Csillik Timur elmondta: a Rendi eredeti célja, hogy a legnagyobb olyan platform legyen, amely a háztartások számára takarítási szolgáltatásokat kínál. Ezt az elmúlt fél évben valamennyi háztartási munkára kiterjesztették, melynek során a feladatok standardizálhatóságának kérdése jelentette a legnagyobb kihívást. Ha ezt az új modellt sikeresen validálják Magyarországon, akkor piacra lépnek vele Lengyelországban, majd a szomszédos államokban is.

A lengyel piaccal néhány éve már kísérletet tettek, de ennek során megtanulták, hogy a terjeszkedés sokkal nehezebb, és mindig többe kerül, mint azt eredetileg tervezik, a helyi csapat kialakítása pedig különleges figyelmet igényel. Ugyanakkor arról tudott beszámolni, hogy a BVK V4 EYES versenyének magyar nyerteseként a négy országot érintő üzleti körúton vehettek részt, és az ennek során felépült kapcsolati tőkéjük segített a helyi ügyvezető megtalálásában és kedvező irodabérleti lehetőségek megszerzésében, míg a külgazdasági attasék segítettek a helyi piacok elemzésében.

Szász Károly Magyarország első számú és a világ 250 legjobbja között jegyzett egyetemének képviseletében elmondta, hogy az egyetemek szerepe és az innovációhoz való viszonya jelentősen megváltozott. Évszázadokon át a tudás megtestesítőjeként, elefántcsonttorony-szerűen működtek, majd az ipari forradalom idején, elsősorban Németországban a kutatás is meghatározó feladatukká vált. A XX. század második felében, főleg a tengerentúlon pedig előretört a gazdasági szemlélet, a tudás hasznosításának kérdése.

Mára az egyetemek életében fontossá vált a tudással kapcsolatos felelősségvállalás valamennyi aspektusa, melynek része a környezetért vállalt felelősség, a regionális érdekek képviselete, valamint a tudás közérthető formában történő átadása a társadalom felé. Ezzel a nyitással pedig az egyetemek elefántcsonttoronyból világítótoronnyá váltak. A feladat megoldása viszont nem egyszerű, különös tekintettel arra, hogy hazánkban egyelőre az egyetemek költségvetésének csupán töredék százaléka származik a kutatásaik hasznosításából.

Arra a kérdésre, hogy nincs-e feszültség a tudományosság és az eredmények üzleti hasznosítása között, a kancellár elmondta, hogy a kutatók eredményeik mielőbbi publikálásában érdekeltek, ami olykor szembe megy a későbbi szabadalmaztathatósággal és gazdasági hasznosíthatósággal. Ennek kezelésére felállítottak egy, a publikációk előszűrését végző bizottságot, valamint a kutatások támogatására létrehoztak egy proof of concept alapot, de a megoldás alapvetően a kutatók meggyőzésén múlik, amelyhez különféle ösztönző eszközöket is használnak.

Szász Károly arról is beszámolt, hogy a Semmelweis Egyetem két másik hazai felsőoktatási intézménnyel együtt 20 milliárd forintos beruházással non-profit kft.-t hozott létre a molekuláris medicina területén végzett kutatások eredményeinek hasznosítására, melyen keresztül már egy Amerikában dolgozó magyar kutató házaspárt is haza tudtak csábítani. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen a bionika területén érdekelt non-profit vállalkozást üzemeltetnek. Valamint velük és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben science park kialakítását tervezik a VIII. kerületben.

A budapesti startup-ökoszisztéma helyzetét firtató kérdésre válaszolva Szalai Piroska elmondta, hogy minden startup életében komoly kihívás eljutni az ötlettől a piacképes termékig és az első eladásokig. A BVK-nak azt kellett mérlegelnie, hogy a fővárostól kapott forrásokat hogyan tudja a lehető leghatékonyabban felhasználni a vállalkozásfejlesztésben úgy, hogy nem érinti a magán- és állami tőkealapok, valamint az egyetemek által lefedett területeket. Ezért döntöttek úgy, hogy Budapest erejét és városdiplomáciai eszközeit kihasználva kapcsolatépítési lehetőséghez juttatják a legjobb budapesti startupokat. Ezzel kapcsolatban a testvérvárosi hálózatból is egyre több megkeresés érkezett a BVK-hoz, illetve a Közalapítvány is aktívan keresni kezdte az új lehetőségeket. A kuratóriumi elnök azt is bejelentette, hogy a V4-es kapcsolatok erősítésén túl a BVK egy éven belül szeretne elindítani egy integrált, nyitott tudásmenedzsment-platformot, amelyre a partnerek is feltölthetnék anyagaikat. Szalai Piroska arra is ígéretet tett, hogy a BVK-hoz forduló valamennyi, a budapesti ökoszisztéma iránt érdeklődő szervezetet szívesen támogatják információkkal, illetve kapcsolatrendszerükön keresztül.

Szász Károly a beszélgetés végén rámutatott: az ökoszisztémák jellemző tulajdonsága az önfenntartásra való képesség, és a hazai innovációs világ ettől még távol áll, az egyensúly fenntartásában az állami forrásoknak óriási szerepe van. A valódi ökoszisztémává váláshoz hosszú idő és sok munka szükséges, melynek során a szereplőknek együtt kell működnie, és ebben az összefogásban a BVK-ra kiemelt szerep hárul.