Az erdélyi startupok helyzete is szóba került

2019. 07. 29., 18:45

A határon átnyúló startup-együttműködések lehetőségeit kutató kerekasztal-beszélgetéssel zárult a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány programja a 30. Bálványosi Nyári egyetemen. A panel résztvevői Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke, Szász Károly, a Semmelweis Egyetem kancellárja, Vas Réka, a csíkszeredai Magtár alapítója és Csillik Timur, a Rendi startup alapító-ügyvezetője voltak.

Szalai Piroska elmondta, hogy a BVK lehetőségeihez mérten a legtöbb európai uniós projekthez csatlakozik, amely az innovatív vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik. Az üzleti angyalok világát fejlesztő ESIL projekt kapcsán tapasztalták meg, hogy a vállalkozások akkor tudnak fejlődni, ha a lokális ökoszisztéma erős, sokféle partner alkotja, és más ökoszisztémákkal is együtt tud működni.

Ennek jegyében indultak az Interreg pályázatok által finanszírozott együttműködések a visegrádi országokkal, melyek közül a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködés európai szinten is elismerést váltott ki. Ezzel párhuzamosan Tarlós István főpolgármester a tavalyi Tusványosi fesztiválon bejelentette, hogy Budapestre a nemzet fővárosaként tekint. A két impulzus eredőjeként merült fel a gondolat, hogy a határon túli magyarokat, köztük a székelyföldi testvérvárosokat is bevonják a hazai ökoszisztémába.

Ennek jegyében hívta meg tavaly a BVK az erdélyi partnerei által szervezett első Be Smart Székelyföld verseny nyerteseit, akik a Startupok Éjszakáján is bemutatkozhattak 2018 novemberében a magyar fővárosban. A kuratóriumi elnök elmondta: sok kincs van az erdélyi startupok között, akiket érdemes megismernie az anyaország polgárainak is, ugyanakkor a budapesti vállalkozások számára is fontos kapcsolódási pont lehet Székelyföld a terjeszkedési terveik valóra váltásához.

Vas Réka bemutatta a Magtár projektet: egy korábbi gabonatároló átalakításával kívánnak többszintes, irodákat, rendezvénytermeket, műhelyeket, valamint támogató szolgáltatásokat, például gyermekmegőrzőt magába foglaló vállalkozói közösségi teret nyitni Csíkszeredán. Ennek kialakításához a budapesti coworking irodákat is tanulmányozta az alapító. És míg sokan azt hitték, hogy a tér ügyfelekkel történő megtöltése lesz a legnagyobb kihívás a Magtár esetében, az irodák gyorsan elkeltek, viszont az állandó működés és az energetikai korszerűsítéshez szükséges források kigazdálkodása már komolyabb feladatot jelent.

Csillik Timur elmondta: a Rendi eredeti célja, hogy a legnagyobb olyan platform legyen, amely a háztartások számára takarítási szolgáltatásokat kínál. Ezt az elmúlt fél évben valamennyi háztartási munkára kiterjesztették, melynek során a feladatok standardizálhatóságának kérdése jelentette a legnagyobb kihívást. Ha ezt az új modellt sikeresen validálják Magyarországon, akkor piacra lépnek vele Lengyelországban, majd a szomszédos államokban is.

A lengyel piaccal néhány éve már kísérletet tettek, de ennek során megtanulták, hogy a terjeszkedés sokkal nehezebb, és mindig többe kerül, mint azt eredetileg tervezik, a helyi csapat kialakítása pedig különleges figyelmet igényel. Ugyanakkor arról tudott beszámolni, hogy a BVK V4 EYES versenyének magyar nyerteseként a négy országot érintő üzleti körúton vehettek részt, és az ennek során felépült kapcsolati tőkéjük segített a helyi ügyvezető megtalálásában és kedvező irodabérleti lehetőségek megszerzésében, míg a külgazdasági attasék segítettek a helyi piacok elemzésében.

Szász Károly Magyarország első számú és a világ 250 legjobbja között jegyzett egyetemének képviseletében elmondta, hogy az egyetemek szerepe és az innovációhoz való viszonya jelentősen megváltozott. Évszázadokon át a tudás megtestesítőjeként, elefántcsonttorony-szerűen működtek, majd az ipari forradalom idején, elsősorban Németországban a kutatás is meghatározó feladatukká vált. A XX. század második felében, főleg a tengerentúlon pedig előretört a gazdasági szemlélet, a tudás hasznosításának kérdése.

Mára az egyetemek életében fontossá vált a tudással kapcsolatos felelősségvállalás valamennyi aspektusa, melynek része a környezetért vállalt felelősség, a regionális érdekek képviselete, valamint a tudás közérthető formában történő átadása a társadalom felé. Ezzel a nyitással pedig az egyetemek elefántcsonttoronyból világítótoronnyá váltak. A feladat megoldása viszont nem egyszerű, különös tekintettel arra, hogy hazánkban egyelőre az egyetemek költségvetésének csupán töredék százaléka származik a kutatásaik hasznosításából.

Arra a kérdésre, hogy nincs-e feszültség a tudományosság és az eredmények üzleti hasznosítása között, a kancellár elmondta, hogy a kutatók eredményeik mielőbbi publikálásában érdekeltek, ami olykor szembe megy a későbbi szabadalmaztathatósággal és gazdasági hasznosíthatósággal. Ennek kezelésére felállítottak egy, a publikációk előszűrését végző bizottságot, valamint a kutatások támogatására létrehoztak egy proof of concept alapot, de a megoldás alapvetően a kutatók meggyőzésén múlik, amelyhez különféle ösztönző eszközöket is használnak.

Szász Károly arról is beszámolt, hogy a Semmelweis Egyetem két másik hazai felsőoktatási intézménnyel együtt 20 milliárd forintos beruházással non-profit kft.-t hozott létre a molekuláris medicina területén végzett kutatások eredményeinek hasznosítására, melyen keresztül már egy Amerikában dolgozó magyar kutató házaspárt is haza tudtak csábítani. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen a bionika területén érdekelt non-profit vállalkozást üzemeltetnek. Valamint velük és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben science park kialakítását tervezik a VIII. kerületben.

A budapesti startup-ökoszisztéma helyzetét firtató kérdésre válaszolva Szalai Piroska elmondta, hogy minden startup életében komoly kihívás eljutni az ötlettől a piacképes termékig és az első eladásokig. A BVK-nak azt kellett mérlegelnie, hogy a fővárostól kapott forrásokat hogyan tudja a lehető leghatékonyabban felhasználni a vállalkozásfejlesztésben úgy, hogy nem érinti a magán- és állami tőkealapok, valamint az egyetemek által lefedett területeket. Ezért döntöttek úgy, hogy Budapest erejét és városdiplomáciai eszközeit kihasználva kapcsolatépítési lehetőséghez juttatják a legjobb budapesti startupokat. Ezzel kapcsolatban a testvérvárosi hálózatból is egyre több megkeresés érkezett a BVK-hoz, illetve a Közalapítvány is aktívan keresni kezdte az új lehetőségeket. A kuratóriumi elnök azt is bejelentette, hogy a V4-es kapcsolatok erősítésén túl a BVK egy éven belül szeretne elindítani egy integrált, nyitott tudásmenedzsment-platformot, amelyre a partnerek is feltölthetnék anyagaikat. Szalai Piroska arra is ígéretet tett, hogy a BVK-hoz forduló valamennyi, a budapesti ökoszisztéma iránt érdeklődő szervezetet szívesen támogatják információkkal, illetve kapcsolatrendszerükön keresztül.

Szász Károly a beszélgetés végén rámutatott: az ökoszisztémák jellemző tulajdonsága az önfenntartásra való képesség, és a hazai innovációs világ ettől még távol áll, az egyensúly fenntartásában az állami forrásoknak óriási szerepe van. A valódi ökoszisztémává váláshoz hosszú idő és sok munka szükséges, melynek során a szereplőknek együtt kell működnie, és ebben az összefogásban a BVK-ra kiemelt szerep hárul.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS