A vásárlók, a szabályozók és a befektetők egyaránt nyomás alatt tartják a cégeket annak érdekében, hogy mihamarabb térjenek át kevésbé környezetszennyező és fenntartható működésre.
A napjainkban oly gyakran forgó fenntarthatóság szó sok mindent lefed. Egyaránt érinti a klímaváltozást, a zéró károsanyag-kibocsátást, a hulladék- és melléktermék gazdálkodást.
Miközben új és új kifejezéseket tanulunk, hogy meg tudjuk fogalmazni a környezeti kihívásokat és szembe tudjunk nézni ezekkel, érdemes megismerkednünk néhány rövidítéssel is. Ilyen például az ESG, amely a „környezet”, a „társadalom” és a „vállalatirányítás” szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből áll össze. Az ESG egyre inkább beépül a vállalati szóhasználatba, és szép lassan átszivárog a köznyelvbe is.
„Mindenki sokat tehet azért, hogy természeti környezetünket megőrizzük a jövő generációnak” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. „A legnagyobb felelősség azonban a nagyvállalatoké” – tette hozzá, utalva arra, hogy a K&H Csoport célja olyan üzleti környezet megteremtése, amely fenntartható és egyben senkit nem rekeszt ki a fejlődésből. Ennek jegyében a bank szeptember hónapot a fenntarthatóságnak szenteli.
„Szeretnénk, ha a fenntarthatóság nem pusztán egy divatos kifejezés maradna, hanem nagyon is gyakorlati intézkedések sorát tenné meg mindenki. Az, hogy szeptemberben egy hónapra lekapcsoljuk a székházunk és ügyfélpontjaink díszkivilágítását, egy figyelemfelkeltő akció, de mi folyamatosan azon dolgozunk, hogy magunk és ügyfeleink ökológiai lábnyomát csökkentsük” – tette hozzá.
A fenntarthatósági szakember összefoglalta azt is, hogy melyik az az öt trend, amelyet a fenntarthatóságot komolyan vevő cégek 2022-ben követnek.
1. Új környezetvédelmi témák jelennek meg a klímaváltozás mellett
A klímavédelem mellett további fenntarthatósághoz és környezetvédelemhez kapcsolódó téma kezdi el foglalkoztatni a közvéleményt, a cégeket, vállalkozásokat egyaránt. Így például a biodiverzitás (azaz a biológiai sokféleség) megőrzése, a fenntartható vízgazdálkodás vagy éppen a körkörös gazdasági modellre való átállás és az abban rejlő lehetőségek is fókuszba kerülnek majd.
2. Növekvő adatgyűjtési és közzétételi kötelezettség
A cégek egyre több mérést, adatgyűjtést végeznek és egyre többször teszik közzé különféle környezetterhelési mutatóikat: így például a CO2-kibocsátási adataikat, saját karbon-lábnyomukat, energiafelhasználásukra, hulladékkezelési gyakorlatukra vonatkozó információkat. Egyre inkább az EU vonatkozó irányelvei – az úgynevezett CSRD, azaz a vállalati fenntarthatósági jelentési direktíva – szerint lesznek kötelesek eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.
3. Az elektromos infrastruktúra fejlesztése
A megújuló energiaforrások számának növekedésével megnőtt annak a jelentősége is, hogy a megtermelt energiát fenntartható módon tárolni lehessen. A kormányoknak és a vállalatoknak egyaránt van felelősségük abban, hogy az energiatároláshoz szükséges technológiákat és infrastruktúrát fejlesszék. Kiemelt jelentőségű az alternatív meghajtású járművek használatának elterjesztése is.
4. Megújuló energiaforrások beszerzése
A széndioxid-kibocsátás ellentételezése mellett – különösen a növekvő energiaárak miatt – a vállalkozások kiemelt figyelmet szentelnek az energiabeszerzéseiknek. A vezető technológiai cégek például egyre nagyobb mértékben fektetnek be a megújuló energia-technológiákba. A fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekre pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy térjenek át fenntarthatóbb formára, és változtassanak üzleti modelljükön.
5. A fogyasztók elvárásai
A fogyasztási cikkek iparága már most is gyorsan változik. A változások üteme cseppet sem fog lassulni. Csakhogy egyre több fogyasztóban tudatosulnak a termékek, szolgáltatások környezeti hatásai. Kiemelt szempont lett a termékek újrahasznosíthatósága is. Egyre több gyártó igyekszik ezeknek az elvárásoknak többé-kevésbé megfelelni.
Hozzáteszem, egyedüli magyarként, ugyanis a mezőny többi hazai szereplője (Hungaria, Kreinbacher és Szenpéteri borpince) ezüstérmek boldog birtokosaként állhatott a dobogó második fokán.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 68. közgyűléséhez kapcsolódó kiállításon Magyarország koordinálásával készült el az EU standja, amelyen kiállítóként az Európai Bizottság mellett Magyarország, Görögország, Litvánia és Svédország jelent meg.