A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
Lantos Csaba a Mandinernek adott interjúban elmondta: az ebbe a körbe tartozóknak is lehetőségük lesz támogatással energiatárolót beszerezni, így ők is félre tudják tenni, hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot. Megnyitották az ipari szereplők számára az energiaközösségek kialakításának lehetőségét, most pedig vizsgálják az önkormányzatok bevonását, végül a társasházak kerülhetnek majd sorra. A Napenergia Plusz programban már több mint 28 ezren előregisztráltak, mostanáig több mint 15 ezer támogatási kérelem érkezett be a napelem és az ehhez tartozó zöldenergia-tároló egység, azaz akkumulátor telepítésére.
Lantos elmondta: már működik 6100 megawattnyi naperőművi kapacitás, amit eredetileg 2030-ra terveztek. A hozzávetőleg 3500 ipari létesítmény mellett ez körülbelül 260 ezer háztartási kiserőművet jelent. Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi, ipari méretű naperőműre van érvényes engedély, amelyek 2026-ig rá fognak csatlakozni a hálózatra. „A napelemes boom tehát nem ért véget annak ellenére sem, hogy uniós elvárás alapján idén januártól be kellett vezetni az előnytelenebb bruttó elszámolást a háztartási méretű kiserőműveknél.” A meglévő erőművek és engedélyek esetében sikerült megegyezni a tízéves türelmi időről, ameddig érvényben marad a szaldó elszámolás.
A miniszter elismerte: az új szisztéma kevésbé kedvező, mint a korábbi. A rendszer abban a formában fenntarthatatlanná vált, a betáplálás lehetősége egy ideig elérhetetlen is volt, ám a fejlesztések felpörgetésével mostanra 93 százalékban ismét lehet csatlakozni a kiserőművekkel is. A változás ugyanakkor arra is ösztönöz mindenkit, hogy amit termel, saját maga helyben fogyassza is el.
Lantos Csaba szerint a második paksi erőmű működése után valóban elkövetkezhet az, hogy Magyarország elektromos áramból önellátó lesz, azzal együtt, hogy „lesznek olyan időszakok, amikor importálunk és lesznek olyanok, amikor exportálunk”.
A koncepció Lantos szerint két elemre épül: a nukleáris és a megújuló energiára. Előbbihez szükség van a Paks II. beruházás befejezésére és a meglévő blokkok üzemidejének várhatóan húszéves meghosszabbítására. A Paks II. projektről elmondta, a talajszilárdításnál tartanak, ami lényeges eleme a folyamatnak. „Ez egy kipróbált, első osztályú technológia. Ha pedig mind a két erőmű, vagyis összesen hat blokk egyszerre dolgozik majd, az kielégíti az ország akkori áramszükségletének több mint a felét. Ma ez a termelés a kétharmadára is elegendő lenne, csakhogy addigra az elektromobilitás terjedése és az elektrifikáció miatt több elektromos energiára lesz majd szükség.”
„Az új erőmű legalább hatvan évig szolgálja majd a magyar emberek energiaellátását, reméljük, mire elkészül, már régen magunk mögött hagyjuk ezt a szörnyű háborút. A magyar kormány az első perctől a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza” – hangsúlyozta Lantos, aki szerint Paks II. új reaktorainak a 2030-as évek első felében működésbe kell állniuk. (MTI)
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.