Elindult a mezőgazdasági pályázat-dömping

2021. 05. 14., 10:45

Minden eddiginél több, mintegy 1500 milliárd forintos pályázati összeg áll rendelkezésre a versenyképes, biztonságos, környezetbarát mezőgazdaság megteremtésére – hangzott el az Agroinform.hu agrárpályázatokról szóló online konferenciáján.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára megnyitójában rámutatott, hogy tavaly számos alapvető mutatóban, így termelékenységben és minőségben is az a magyar mezőgazdaság mutatta az egyik legnagyobb mértékű javulást az Európai Unióban. Az élesedő globális piaci verseny azonban további lépéseket tett szükségessé. Ennek egyik kulcseleme az a döntés, hogy a Közös Agrárpolitika Vidékfejlesztési Programjaiban a nemzeti társfinanszírozás mértéke 17,5-ről 80 százalékra nő.

Ennek köszönhetően a következő két átmeneti évben 1500 milliárd forint áll rendelkezésre pályázati formában vidékfejlesztésre. Már jelenleg közel 600 milliárd forintnyi forrás kiírási folyamata indult el. Fontos szempont volt, hogy a pályázatok az érintett szereplőkkel egyeztetett tartalommal jelenjenek meg annak érdekében, hogy az eddigieknél egyszerűbb, könnyebben pályázható, a szükségletekhez jobban illeszkedő pályázati forráshoz juthasson minden megfelelő pályázatot benyújtó érintett gazdálkodó.

Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a következő két évben több vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint a megelőző hét esztendőben. Május és június hónapokban nyolc pályázati felhívás jelenik meg, ezek között a legnagyobb, 200 milliárd forint keretösszeggel az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése pályázat rendelkezik. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos keretösszeggel várható pályázat, miközben a tervek szerint további 50–50 milliárd forint jut külterületi helyi közutak fejlesztésére, terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, kertészeti üzemek megújítására, és további élelmiszeripari üzemfejlesztési projektekre. Gomba-előállító üzemek fejlesztésének támogatására 20 milliárd, míg minőségrendszerekhez kapcsolódó tájékoztatási és promóciós tevékenységekre közel 9 milliárd forintos keretösszegre lehet majd pályázni.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) Programot érintő újabb pályázatok várhatóan még nyáron megjelennek, amelyhez egy újabb fejlesztési keretet rendelnek majd, ezek keretében várhatóan folytatódnak a terület- és állatlétszám-alapú intézkedések is.

Már tavaly is számos pályázat jelent meg, amelyek az átmeneti időszakra vonatkozó forrásokat érintették. Ezen pályázatok kapcsán idén tavasszal jelentős keretösszeg-bővítés történt: az állattartó telepek fejlesztésének támogatása például 50-ről 260 milliárd forintra, a kertészeti üzemek korszerűsítése 30-ról 68 milliárd forintra, míg az öntözésfejlesztési pályázati keret 50-ről közel 100 milliárd forintra bővült, miközben az erdősítés támogatásának keretösszege is az eredeti duplájára, 115 milliárd forintra nőtt.

Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágának vezetője előadásában kiemelte, hogy a sok pályázat egyben nagyobb kihívást is jelent a gazdálkodók számára. Annak érdekében, hogy optimálisan tudjanak élni a pályázati lehetőségekkel, megfelelő szakértőket kell bevonni. Nem csupán a pályázatot tervező és pályázatíró munkatársat kell jól kiválasztani, hanem szükség van a megfelelő kivitelező szakemberek (gép- és eszközgyártó, építési vállalkozó, energetikus, műszaki ellenőr, stb.) időben történő kiválasztására is. A megnövekedett pályázati aktivitás ugyanis a rendelkezésre álló kapacitásokat csökkenteni fogja majd.

Dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója a pályázatok finanszírozási kérdéseiről tartott előadást. Kiemelte, hogy az új pályázatok számos szempontból kedvezőbbek: bővül a pályázók számára a támogatható tevékenységek köre, jelentősen nő a támogatási összeg, és ezzel párhuzamosan a támogatotti körben megjelennek a közép- és nagyvállalkozások is. A pályázó gazdálkodókat pedig ma már komplex pénzintézeti konstrukciók segítik, amelyek az előfinanszírozástól a garancián és a beruházási hitelen át a működtetéshez szükséges forgóeszközhitelig számos eszközt egyesítenek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS