Elindult a mezőgazdasági pályázat-dömping

2021. 05. 14., 10:45

Minden eddiginél több, mintegy 1500 milliárd forintos pályázati összeg áll rendelkezésre a versenyképes, biztonságos, környezetbarát mezőgazdaság megteremtésére – hangzott el az Agroinform.hu agrárpályázatokról szóló online konferenciáján.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára megnyitójában rámutatott, hogy tavaly számos alapvető mutatóban, így termelékenységben és minőségben is az a magyar mezőgazdaság mutatta az egyik legnagyobb mértékű javulást az Európai Unióban. Az élesedő globális piaci verseny azonban további lépéseket tett szükségessé. Ennek egyik kulcseleme az a döntés, hogy a Közös Agrárpolitika Vidékfejlesztési Programjaiban a nemzeti társfinanszírozás mértéke 17,5-ről 80 százalékra nő.

Ennek köszönhetően a következő két átmeneti évben 1500 milliárd forint áll rendelkezésre pályázati formában vidékfejlesztésre. Már jelenleg közel 600 milliárd forintnyi forrás kiírási folyamata indult el. Fontos szempont volt, hogy a pályázatok az érintett szereplőkkel egyeztetett tartalommal jelenjenek meg annak érdekében, hogy az eddigieknél egyszerűbb, könnyebben pályázható, a szükségletekhez jobban illeszkedő pályázati forráshoz juthasson minden megfelelő pályázatot benyújtó érintett gazdálkodó.

Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a következő két évben több vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint a megelőző hét esztendőben. Május és június hónapokban nyolc pályázati felhívás jelenik meg, ezek között a legnagyobb, 200 milliárd forint keretösszeggel az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése pályázat rendelkezik. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos keretösszeggel várható pályázat, miközben a tervek szerint további 50–50 milliárd forint jut külterületi helyi közutak fejlesztésére, terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, kertészeti üzemek megújítására, és további élelmiszeripari üzemfejlesztési projektekre. Gomba-előállító üzemek fejlesztésének támogatására 20 milliárd, míg minőségrendszerekhez kapcsolódó tájékoztatási és promóciós tevékenységekre közel 9 milliárd forintos keretösszegre lehet majd pályázni.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) Programot érintő újabb pályázatok várhatóan még nyáron megjelennek, amelyhez egy újabb fejlesztési keretet rendelnek majd, ezek keretében várhatóan folytatódnak a terület- és állatlétszám-alapú intézkedések is.

Már tavaly is számos pályázat jelent meg, amelyek az átmeneti időszakra vonatkozó forrásokat érintették. Ezen pályázatok kapcsán idén tavasszal jelentős keretösszeg-bővítés történt: az állattartó telepek fejlesztésének támogatása például 50-ről 260 milliárd forintra, a kertészeti üzemek korszerűsítése 30-ról 68 milliárd forintra, míg az öntözésfejlesztési pályázati keret 50-ről közel 100 milliárd forintra bővült, miközben az erdősítés támogatásának keretösszege is az eredeti duplájára, 115 milliárd forintra nőtt.

Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágának vezetője előadásában kiemelte, hogy a sok pályázat egyben nagyobb kihívást is jelent a gazdálkodók számára. Annak érdekében, hogy optimálisan tudjanak élni a pályázati lehetőségekkel, megfelelő szakértőket kell bevonni. Nem csupán a pályázatot tervező és pályázatíró munkatársat kell jól kiválasztani, hanem szükség van a megfelelő kivitelező szakemberek (gép- és eszközgyártó, építési vállalkozó, energetikus, műszaki ellenőr, stb.) időben történő kiválasztására is. A megnövekedett pályázati aktivitás ugyanis a rendelkezésre álló kapacitásokat csökkenteni fogja majd.

Dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója a pályázatok finanszírozási kérdéseiről tartott előadást. Kiemelte, hogy az új pályázatok számos szempontból kedvezőbbek: bővül a pályázók számára a támogatható tevékenységek köre, jelentősen nő a támogatási összeg, és ezzel párhuzamosan a támogatotti körben megjelennek a közép- és nagyvállalkozások is. A pályázó gazdálkodókat pedig ma már komplex pénzintézeti konstrukciók segítik, amelyek az előfinanszírozástól a garancián és a beruházási hitelen át a működtetéshez szükséges forgóeszközhitelig számos eszközt egyesítenek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.
2026-04-15 11:20:00
Idén április 15-től június 9-ig tart az egységes kérelmek beadásának időszaka. A kérelmek kétharmadát minden évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász tanácsadói adják be, tavaly ez szám meghaladta a 102 ezret.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.