Nyugdíjak Magyarországon: nagyon messze van még Ausztria

2019. 11. 15., 14:50

Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott– olvasható a statisztikai hivatal friss kiadványában.

  • Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott– olvasható a statisztikai hivatal friss kiadványában.

A három balti tagállamban, továbbá Bulgáriában, Romániában és Horvátországban volt alacsonyabb 2016-ban az öregségi nyugdíj vásárlóerő-paritáson kifejezett összege. A legrosszabb helyzetben a bolgárok voltak, ahol az átlagos ellátás 43 százalékkal maradt el a magyartól. A legtöbb árut és szolgáltatást az osztrák és a luxemburgi nyugdíjakból lehetett vásárolni, 2,6-szor annyit, mint a magyar összegből – olvashatjuk a KSH „Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2019” című friss kiadványában.

A 2,6 millió ellátott 2019 januárjában – az esedékes nyugdíjemelés után – átlagosan 122 614 forintot kapott teljes ellátásként (fő- és kiegészítő ellátás együttes összege). Ezen belül

  • az öregségi nyugdíjasok 134 947,
  • az életkoron alapuló ellátásban részesülők 201 831,
  • a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők 75 049,
  • a hozzátartozói nyugellátottak 58 037 forintot kaptak.

Az öregségi nyugdíj a januári nettó átlagkereset 59 százalékának felelt meg.

A férfiaknak átlagosan 18 ezer forinttal magasabb összegű ellátást folyósítottak, mint a nőknek.

A munkaerőpiac elhagyása az életkoron alapuló ellátásokban részesülőknél járt a legkisebb anyagi visszaeséssel. Átlagos ellátásuk a nettó átlagkereset 88 százalékát tette ki. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 77 585 forint volt, a nettó átlagkereset harmadának, az öregségi nyugdíj 57 százalékának felelt meg. Ennél jóval kisebb ellátást utaltak a rehabilitációs ellátásban részesülőknek, országos átlagban 47 292 forintot.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS