Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott– olvasható a statisztikai hivatal friss kiadványában.
A három balti tagállamban, továbbá Bulgáriában, Romániában és Horvátországban volt alacsonyabb 2016-ban az öregségi nyugdíj vásárlóerő-paritáson kifejezett összege. A legrosszabb helyzetben a bolgárok voltak, ahol az átlagos ellátás 43 százalékkal maradt el a magyartól. A legtöbb árut és szolgáltatást az osztrák és a luxemburgi nyugdíjakból lehetett vásárolni, 2,6-szor annyit, mint a magyar összegből – olvashatjuk a KSH „Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2019” című friss kiadványában.
A 2,6 millió ellátott 2019 januárjában – az esedékes nyugdíjemelés után – átlagosan 122 614 forintot kapott teljes ellátásként (fő- és kiegészítő ellátás együttes összege). Ezen belül
Az öregségi nyugdíj a januári nettó átlagkereset 59 százalékának felelt meg.
A férfiaknak átlagosan 18 ezer forinttal magasabb összegű ellátást folyósítottak, mint a nőknek.
A munkaerőpiac elhagyása az életkoron alapuló ellátásokban részesülőknél járt a legkisebb anyagi visszaeséssel. Átlagos ellátásuk a nettó átlagkereset 88 százalékát tette ki. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 77 585 forint volt, a nettó átlagkereset harmadának, az öregségi nyugdíj 57 százalékának felelt meg. Ennél jóval kisebb ellátást utaltak a rehabilitációs ellátásban részesülőknek, országos átlagban 47 292 forintot.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.