Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az elöregedő társadalom miatt idővel mindenkinek kevesebb állami nyugdíj jut csak. Ezért nagyon fontos, hogy más forrásból is pénzhez juthassunk idős korunkban – nem mindegy azonban, hogy mennyihez és mekkora ráfordítással.
Nyugdíjkiegészítésre ma már mindenképpen szükségünk lesz az állami juttatás mellé, ha nem szeretnénk, hogy az aktív éveink végeztével anyagi bizonytalanság várjon ránk.
Ebben pedig természetes igényünk, hogy ha évtizedeken keresztül, minden hónapban szánunk valamennyi pénzt jövőnk bebiztosítására, akkor ez a ráfordítás jelentősen megtérüljön.
Ugyanakkor a széles kínálatban nehéz megtalálni a számunkra legmegfelelőbb terméket, ráadásul kockázattűrésünkön is nagymértékben múlik a megtakarításunk végösszege.
Hozzuk ki a legtöbbet a pénzünkből!
Magyarországon 3-féle államilag elismert és támogatott nyugdíj megtakarítási lehetőség érhető el:
Napjainkban az tesz igazán vonzóvá egy nyugdíj-előtakarékossági megoldást, ha viszonylag alacsony, minimum 10-12 ezer forintos havidíjjal is látványos végösszeghez juthatunk 20-30 év alatt, még akkor is, ha nincs jó befektetői érzékünk és egyáltalán nem értünk a részvényekhez.
Előnyös továbbá, ha befektetésünk rugalmasan testre szabható, és ha megtakarításunk éves teljesítménye nem kizárólag a magyar gazdaság eredményességén múlik. Persze az sem hátrány, ha előrelátásunk jutalmaként még némi állami támogatás is üti a markunkat.
Ezeknek a feltételeknek a nyugdíjbiztosítás maradéktalanul megfelel, amely egy igazán rugalmas nyugdíj megtakarítás, hiszen mi magunk állíthatjuk össze a befektetési portfólió összetételét, ezzel pedig akár jelentősen fel is tornázhatjuk a hozamok várható nagyságát.
Ráadásul az egyetlen olyan lehetőség, amelynél a KATA-s vállalkozók is élhetnek az éves adóvisszatérítéssel, holott ők nem fizetnek SZJA-t. Ez a kedvezmény és annak hozamai pedig még tovább gyarapítják a jövőnkre félretett vagyonunkat.
Azt, hogy egy adott konstrukciótól mekkora hozamokat várhatunk évről évre, nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – pontosan megmondani.
Jelenleg – az elmúlt 5 évet vizsgálva – azt látjuk, hogy egy kockázatkerülő megoldás átlagosan 2 százalékos, egy kiegyensúlyozott portfólió átlagosan 4,5-5 százalékos, míg egy rizikósabb, úgynevezett növekedési befektetési lehetőség 7-8 százalékos nettó éves hozamot ért el.
A múlt eredményei azonban nem jelentenek garanciát a jövőbeli sikerre, ahogy 1-1 kudarcos év sem jelenti azt, hogy az adott termék ne tudna szépen csengő eredményeket is elérni hosszú távon.
Az elmúlt évek adatainak átnyálazása helyett talán egy fokkal közelebbi támpontot adhat egy korszerű nyugdíjbiztosítási kalkulátor, amellyel egyszerűen kiszámolhatjuk, hogy ha – tegyük fel – 30 éves korunkban elkezdünk félretenni havonta 10 ezer forintot, akkor reális hozamok mellett mennyi pénzünk gyűlhet össze, ha jól választunk nyugdíj megtakarítási terméket.
Az eredményekből jól kitűnik, hogy ha 35 éven keresztül csak egy párnahuzatba rakosgatjuk a havi 10 ezer forintot, akkor 4,2 milliót tudunk összegyűjteni. Egy okos befektetéssel viszont akár 11,1 millió forinttal is „kövérebb” lehet a végösszeg, amelyből biztosíthatjuk a nyugodt nyugdíjas éveinket.
2 és fél millió forinthoz például biztosan hozzájutunk az éves befizetéseink 20 százaléka után igényelhető állami támogatással és annak hozamaival.
A 11,1 millió forintos plusz nagy részét (több mint 8 és fél millió forintot) azonban a havidíjak hozamai teszik ki. Kalkulátorunk viszont egy átlagos 5,5 százalékos nettó éves nyereséggel számol, tehát ennél alacsonyabb, de akár magasabb is lehet a végeredmény – ahogy fentebb már említettük, ez az általunk vállalt rizikó mértékétől is nagyban függ.
Ha például úgy állítjuk össze a befektetési portfóliónkat, hogy a részvények kerülnek túlsúlyba, akkor ugyan magasabb kockázattal nézünk szembe, cserébe viszont a várható nyereség is jóval nagyobb lehet, mint egy főként kötvényekre építő megoldás esetén.
Összességében azonban azt lehet mondani, hogy az éves hozamok esetleges hullámzása az évek, évtizedek alatt szépen kiegyenlítődik, tehát vélhetően minden nyugdíjcélú megtakarítás nyereséges lesz a végén, 1-2 válságos évvel a hátunk mögött is.
A nyugdíj-előtakarékosság sikerének másik legfontosabb kulcsa – a jól megválasztott portfólió mellett – az idő, pontosabban az időben meghozott döntés. Mégpedig a kamatos kamat miatt.
Ugyanis minél tovább halogatjuk a megtakarítás elindítását, annál tovább csökkentjük az elérhető összeg maximumát, vagy annál több havi kiadással kell számolnunk ugyanakkora vagyon eléréséhez.
Például ha 31 éves korunkig várunk, akkor nagyjából 1 millió forinttal kevesebb pénz gyűlne össze, mire betöltjük a 65. életévünket. Ha csak 33 évesen lépünk rá az öngondoskodás aranyköves útjára, azzal már csaknem 3 millió forintot „bukhatunk”.
További halogatás esetén pedig már mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, ha szeretnénk elérni a 15-16 millió forintos „álom összeget”. Ha 35 évesen kötünk nyugdíjbiztosítási szerződést, akkor már 15 ezer forintos havidíjat kell bevállalnunk a cél érdekében.
Ahogy a fentiekből látható, sok tényezőtől függ, hogy mennyi lesz a nyugdíj megtakarításunk végösszege. A már bemutatott kalkulátorral azonban megnézhetjük a hozzávetőleges összeget, és azt is, hogy az milyen részekből épül fel.
Ne feledjünk azonban, hogy ez a számolás nem lehet 100 százalékig pontos, hiszen nagyon sok tényező befolyásolhatja a 30-35 éves megtakarítási időszak várható hozamait.
A számunkra legmegfelelőbb felépítésű, legjobb hozamokat ígérő befektetési portfólió összeállításához viszont ne féljünk szakértői segítséget kérni! Ezzel ugyanis rengeteget tehetünk azért, hogy nyugdíjas éveink boldogan, anyagi biztonságban és függetlenségben teljenek.
(Fotók: Pixabay és nyugdíjmaskeppen.hu)
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.