Nem egyszeri alkalom a takarékoskodás

2022. 11. 01., 09:13

Az elszálló infláció miatt évtizedek óta nem látott mértékben romlik a pénz Magyarországon, ez pedig a korábbinál is jobban a figyelem középpontjába helyezi a takarékosságot – derül ki a K&H összeállításából. A drágulást minden korosztály a saját bőrén érzi, a fiatalabbak éppúgy, mint a szülők.

Hónapról hónapra egyre magasabb szintekre ugrik az infláció Magyarországon, szeptemberben például már 20,1 százalékos volt az éves szintű drágulás, amire több, mint negyed évszázada nem volt példa.

Szinte minden területen emelkednek az árak, így ebben a kedvezőtlen helyzetben a szokásosnál is jobban felértékelődik a takarékoskodás. Az inflációs környezetben gyorsan romlik a pénz, egy adott összeg most ötödével kevesebb dologra elég, mint tavaly. Ezt mindenki érzékeli, aki jár például boltba és vásárol élelmiszereket.

Utóbbiaknál ráadásul a már említett 20 százalékosnál is komolyabb, 30 százalék feletti az áremelkedés. Ezzel természetesen a fiatalok is szembesülnek, akár az üzletekben, akár az iskolai büfében.

Sokan igyekeznek alaposabban megválogatni, hogy mit vásárolnak, keresik az árkedvezményeket, az olcsóbb termékeket. A drágulás emellett előtérbe helyezi a takarékoskodást, többek között úgy, hogy egy-egy drágább termékről le lehet mondani és az arra szánt összeget félre lehet tenni.

A gyerekeknek érdemes a szülők közreműködésével megkezdeni a spórolást. Tanácsos egy közös célt kitűzni, például egy nagyobb értékű eszköz – mondjuk, egy játékkonzol – megszerzését. Emellett fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy váratlan kiadásokkal is szembesülhetnek majd a takarékoskodás során.

A gyerekben nagyon lényeges tudatosítani, hogy a megtakarított összeget nem otthon kell gyűjtögetni, mivel a fentiekből látható, hogy az infláció miatt később kevesebbet fog érni. Ezért kell olyan megoldást választani, ahol gyarapodik a pénz. Ezt akár a szülők is biztosíthatják: ha anyagilag megengedhetik maguknak, ösztönözhetik is a gyerekek takarékoskodását például jutalmat nyújtanak. Ha például a gyerek a hó végén pluszban marad a zsebpénzével, azaz nem költötte el az összeset, ebben az esetben kiegészítik a megtakarítást.

Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a takarékoskodás nem egyszeri alkalomra szól, hanem arról, hogy az igényeket hogyan hozzuk folyamatosan összhangba a lehetőségeinkkel. Ilyen értelemben a takarékoskodás egy életstratégia, ami nemcsak a pénzről szól. Kiterjed a vásárlási szokásokra, az energiafelhasználására, de akár a használt tárgyak újrahasznosítására is.

Takarékoskodni mindig a jövőnek kell, akár a jelenlegi felhasználásunk rovására. A szülők és a gyerekek erről bővebb információt találhatnak a K&H diákoknak idén is meghirdetett Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült oktatási anyagban, ezek a kérdések pedig előkerülnek a vetélkedő különböző feladataiban is. Ezzel pedig a versenyző diákok a gyakorlatban is tudatosan intézhetik a pénzügyeiket.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS