Hónapról hónapra él a magyarok jelentős része

2022. 09. 04., 11:13

A 30–59 évesek 36 százaléka mindössze 1 hónapot tudna fedezni a kiadásait fizetés nélkül – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Jelentősen emelkedtek az elmúlt években a magyarországi átlagbérek. Idén júniusban például a kedvezmények nélküli nettó átlagfizetés megközelítette a 335 ezer forintot, ami éves szinten több mint 15 százalékos emelkedést jelent. A korábbi években – 2017 és 2021 között – éves szinten 9­13 százalékkal emelkedtek az átlagos nettó bérek. A K&H biztos jövő felmérése évek óta méri, hogy mekkora időszakot tudnának áthidalni fizetés nélkül a 30-59 éves korosztály tagjai, ám ez az időszak a béremelkedésekkel párhuzamosan nem emelkedett számottevően. A reprezentatív kutatás idei második negyedéves eredményei szerint ugyanis a válaszadók átlagosan 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek. 2017-ben ez 8 hónap, 2018-ban 6 hónap volt, majd 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 7 hónapot tett ki.

Hónapok kontra tartalékok

A részletes eredményekből ráadásul az is látható, hogy a válaszadók 36 százaléka mindössze 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha nem jutna fizetéshez. Ez az arány lényegében megegyezik az elmúlt öt év eredményével. Az idei kutatás szerint a megkérdezettek 23 százaléka 3 hónapot, 14–14 százalékuk pedig 6 hónapot, illetve 1 évet, 5 százalék pedig több mint 2 évig tudna megélni a fizetése nélkül.

Az, hogy a fizetések emelkedése nem igazán látható a fizetés nélkül finanszírozható időszak alakulásán részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt években a többletet sokan beruházásokra, például lakásfelújításra, autóvásárlásra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére fordították. Ez részben alátámasztja, hogy a kiskereskedelmi adatok alapján a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalmának volumene 2017-től 2019-ig évente 9–10 százalékkal nőtt éves szinten, a koronavírus-járvány miatt 2020-ban mindössze 0,3 százalékos volt a többlet, 2021-ben pedig már majdnem 5 százalékos volt a bővülés.

Megtakarítási szokások

A kutatás a megtakarítási szokásokra is választ adott. Az idei második negyedévben a 30–59 évesek negyede nem tud vagy nem szokott félretenni. Ez jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, amikor 18,4 százalékos volt az arányuk.

Ugyanakkor 33 százalékos azoknak az aránya, akik rendszeresen spórolnak és a kérdéses összeget már a hónap elején elkülönítik, 12 százalékuk a hónap végén megmaradó pénzből gyarapítja a tartalékát, míg a megkérdezettek 15 százaléka akkor tesz félre, ha nagyobb összeget kap.

A K&H szakértői szerint az idén kialakult bizonytalan helyzetben, a jelentősen emelkedő infláció mellett kulcskérdés a megtakarítás. Akiknek van rá lehetősége, azoknak mindenképp érdemes különböző megtakarítási konstrukciókat keresniük, hogy a spórolt pénz ne veszítsen az értékéből.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.