„Gyümölcsöző termék”: infláció feletti hozamot értek el 2023-ban az önkéntes nyugdíjpénztárak

2024. 03. 13., 13:10

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly bő 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót.

A pénztári megtakarítás igazán hosszú távon gyümölcsöző termék, amit a 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami kimagasló, 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak – olvasható a jegybank közleményében.

Több mint 25 éve nem látott csúcson, 21,2 százalékos (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozammal zárták a 2023-as évet az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ez közel 5 százalékponttal múlja felül az elmúlt két és fél évtized eddig legjobb hozamteljesítményét (2009: 16,3 százalék nettó hozam). Tavaly jellemzően a hosszabb lejáratú kötvényeket tartalmazó vegyes (klasszikus, kiegyensúlyozott) és a magasabb részvényhányadú, növekedési portfóliók értek el magasabb hozamokat, míg a biztonságosabb, például pénzpiaci, kockázatkerülő portfóliók többsége valamivel szerényebb – de így is szinte kivétel nélkül kétszámjegyű – teljesítményekkel zárt.

Mivel a 2023 december/2022 decemberi infláció 5,5 százalék volt, ez azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi reálhozama közel 14,9 százalékot tett ki. A december/decemberi infláció fejezi ki az árszínvonal tárgyidőszakot megelőző év vége és a tárgyidőszak év vége közti éves változását, ezért reálhozam számításához ez az érték használatos, ehhez célszerű hasonlítani a pénztárak éves hozamát.

A 10 éves (záró vagyonnal súlyozott) átlagos nettó hozam 5,6 százalékra rúgott, így az erre a periódusra számított inflációt a pénztárak mintegy 0,7 százalékponttal tudták felülmúlni. A szektor szereplőinek még messzebbre visszatekintő – és így még megalapozottabb képet adó – 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) átlagos nettó hozama közel 7 százalék lett. Ennek köszönhetően az ugyanezen időszakra számított reálhozam meghaladta a 2,3 százalékot.

Az önkéntes pénztárak alacsony, 1 százalék alatti éves működési és egyéb költségeit (díjterhelését), s a tagdíjbefizetések után járó 20 százalékos adókedvezményt is figyelembe véve a pénztári megtakarítások továbbra is versenyképes öngondoskodási formának számítanak a nyugdíjcélú előtakarékossági termékek piacán.

A pénztári hozamok, illetve díjterhelési mutatók alakulását a jegybank (részletes magyarázatokkal, a fogalmak meghatározásával) évente közzéteszi honlapján, így az elérhető a nyilvánosság számára. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-12-15 19:05:00
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS