Ez jut eszünkbe a nyugdíjról: nem lesz, kevés lesz, csirkefarhát

2019. 10. 01., 16:15

A nyugdíj előtt álló magyarok negyede számít arra, hogy egyáltalán nem fog nyugdíjat kapni, további 15 százalék szerint pedig nem lesz elegendő az az összeg, amit minden hónap tizedike körül hoz majd a postás. A fiatalabbak a legpesszimistábbak, az öngondoskodás mégis a 40-es koroszályban fogalmazódik meg leginkább, mint megoldási lehetőség. Az aggasztó eredmények ellenére a legtöbben nyaralni, utazni és pihenni terveznek az első nyugdíjas hetükön – derül ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

A Generali Biztosító több mint 500 fős reprezentatív felmérésében arról kérdezte a nyugdíj előtt álló (25 éves-55 éves korosztály) magyar lakosságot, hogy mi jut eszükbe a nyugdíjról, milyen lesz nyugdíjasnak lenni, illetve hogyan, mivel képzelik el az első munka nélkül töltött hetüket.

Aggasztó eredmények: beletörődés, bizonytalanság, düh

„A nyugdíj az, ami nekem már nem lesz”, „csirkefarhát”, „öregség, betegség, kisnyugdíj”, „dolgozni fogok” – döntő többségében ilyen és ehhez hasonló válaszok érkeztek arra a nyitott kérdéssora, hogy mi jut eszébe a nyugdíjról.

A megkérdezettek negyede (27 százalék) arra számít, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat öregkorában, további 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi körülményeik fenntartására. Körülbelül ugyanennyien (14 százalék) említették spontán a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság szavakat, míg pihenésként vagy megérdemelt jutalomként csak minden ötödik (20,7 százalék) magyar gondol a nyugdíjas éveire. Az öngondoskodást csupán 7 százalékuk említette.

A felmérés eredményei azt is kimutatták, hogy a különböző korosztályok másként asszociálnak a nyugdíjra. A fiatalok (25-40 évesek) jóval pesszimistábbak, mint a nyugdíjhoz közelebb állók (50-55 évesek), hiszen az előbbiek jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy semmilyen nyugdíjat nem fognak kapni, vagy túl keveset a megélhetéshez, az utóbbiak viszont már inkább szeretnek rá pihenésként, vagy megérdemelt jutalomként gondolni.

A legbizonytalanabb korosztály a felmérés szerint a 41-50 év közöttiek, hiszen ellentétben a fiatalokkal (akik meg vannak győződve, hogy semmit nem kapnak), vagy az idősekkel (akik már készülnek a nyugdíjra), ők egyáltalán nem tudják, mire számítsanak. Talán éppen a kiszolgáltatottság érzése miatt a 40-esek említették legnagyobb arányban (10 százalék) az öngondoskodást, mint megoldási lehetőséget, szemben a 25-30 év közötti korosztállyal, akiknek csupán a 1,5 százaléka.

Utazás, pihenés, család – így tervezzük az első nyugdíjas hetet

A Generali kutatása arra is rákérdezett, hogy ki miként, mivel tervezi eltölteni majd az első nyugdíjas hetét. Bár erre a kérdésre is sok olyan válasz érkezett, hogy továbbra is dolgozniuk kell majd, esetleg hivatalokban fogják tölteni papírmunkával, az emberek többsége mégis nyugodt hangulatot képzelt el, ahol a pihenésé és a kikapcsolódásé a főszerep.

A válaszadók 37 százaléka tervez nyaralni vagy utazni az első munka nélkül töltött héten, de közel ennyien (33 százalék) szimplán csak pihennének. A családdal töltött idő szintén sokaknak eszébe jutott (13 százalék), de a kerti munka (8 százalék) és az olvasás is a kedvelt „frissnyugdíjas” tevékenységek közé tartozik.

A különböző korosztályok válaszai itt is eltérő várakozásokat mutatnak: a most 25-30 évesek inkább aktívan a családjukkal (utazás, nyaralás), a jelenleg 40-55 évesek inkább passzívan, egyedül (pihenés, olvasás, alvás) tervezik majd tölteni az első nyugdíjasa hetet.

Tervezd meg Te is az első nyugdíjas heted!

A kutatás a Generali „Tervezd meg az első nyugdíjas heted” elnevezésű kampány részeként született, amely egy nyereményjátékkal összekötött microsite-on keresztül hívja fel a fiatalabb korosztály figyelmét az öngondoskodás fontosságára. A honlapon ugyanis bárki megtervezheti első nyugdíjas hetét.

Él egy kép a fejünkben a nyugdíjas életről, amit a mesékben láttunk és olvastunk. Látunk ugyanakkor egy valóságot a családunkban élő nyugdíjasok körében, akik viszont egy nagyon más generáció tagjai. Végül pedig él a fejünkben egy elképzelt nyugdíjas élet, amelyben mindenre jut időnk, megszűnik a munkával járó stressz, felnőnek a gyerekek, újra utazgathatunk, fitten és egészségesen élvezhetjük kedvenc sportjainkat, játékainkat. Ezt azonban most kell megtervezni és most kell érte tenni, hogy akkor majd olyan életet élhessünk, amilyet elképzeltünk magunknak. Erre, a jövőre való felkészülés fontosságára szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét– teszi hozzá Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS