Ez jut eszünkbe a nyugdíjról: nem lesz, kevés lesz, csirkefarhát

2019. 10. 01., 16:15

A nyugdíj előtt álló magyarok negyede számít arra, hogy egyáltalán nem fog nyugdíjat kapni, további 15 százalék szerint pedig nem lesz elegendő az az összeg, amit minden hónap tizedike körül hoz majd a postás. A fiatalabbak a legpesszimistábbak, az öngondoskodás mégis a 40-es koroszályban fogalmazódik meg leginkább, mint megoldási lehetőség. Az aggasztó eredmények ellenére a legtöbben nyaralni, utazni és pihenni terveznek az első nyugdíjas hetükön – derül ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

A Generali Biztosító több mint 500 fős reprezentatív felmérésében arról kérdezte a nyugdíj előtt álló (25 éves-55 éves korosztály) magyar lakosságot, hogy mi jut eszükbe a nyugdíjról, milyen lesz nyugdíjasnak lenni, illetve hogyan, mivel képzelik el az első munka nélkül töltött hetüket.

Aggasztó eredmények: beletörődés, bizonytalanság, düh

„A nyugdíj az, ami nekem már nem lesz”, „csirkefarhát”, „öregség, betegség, kisnyugdíj”, „dolgozni fogok” – döntő többségében ilyen és ehhez hasonló válaszok érkeztek arra a nyitott kérdéssora, hogy mi jut eszébe a nyugdíjról.

A megkérdezettek negyede (27 százalék) arra számít, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat öregkorában, további 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi körülményeik fenntartására. Körülbelül ugyanennyien (14 százalék) említették spontán a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság szavakat, míg pihenésként vagy megérdemelt jutalomként csak minden ötödik (20,7 százalék) magyar gondol a nyugdíjas éveire. Az öngondoskodást csupán 7 százalékuk említette.

A felmérés eredményei azt is kimutatták, hogy a különböző korosztályok másként asszociálnak a nyugdíjra. A fiatalok (25-40 évesek) jóval pesszimistábbak, mint a nyugdíjhoz közelebb állók (50-55 évesek), hiszen az előbbiek jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy semmilyen nyugdíjat nem fognak kapni, vagy túl keveset a megélhetéshez, az utóbbiak viszont már inkább szeretnek rá pihenésként, vagy megérdemelt jutalomként gondolni.

A legbizonytalanabb korosztály a felmérés szerint a 41-50 év közöttiek, hiszen ellentétben a fiatalokkal (akik meg vannak győződve, hogy semmit nem kapnak), vagy az idősekkel (akik már készülnek a nyugdíjra), ők egyáltalán nem tudják, mire számítsanak. Talán éppen a kiszolgáltatottság érzése miatt a 40-esek említették legnagyobb arányban (10 százalék) az öngondoskodást, mint megoldási lehetőséget, szemben a 25-30 év közötti korosztállyal, akiknek csupán a 1,5 százaléka.

Utazás, pihenés, család – így tervezzük az első nyugdíjas hetet

A Generali kutatása arra is rákérdezett, hogy ki miként, mivel tervezi eltölteni majd az első nyugdíjas hetét. Bár erre a kérdésre is sok olyan válasz érkezett, hogy továbbra is dolgozniuk kell majd, esetleg hivatalokban fogják tölteni papírmunkával, az emberek többsége mégis nyugodt hangulatot képzelt el, ahol a pihenésé és a kikapcsolódásé a főszerep.

A válaszadók 37 százaléka tervez nyaralni vagy utazni az első munka nélkül töltött héten, de közel ennyien (33 százalék) szimplán csak pihennének. A családdal töltött idő szintén sokaknak eszébe jutott (13 százalék), de a kerti munka (8 százalék) és az olvasás is a kedvelt „frissnyugdíjas” tevékenységek közé tartozik.

A különböző korosztályok válaszai itt is eltérő várakozásokat mutatnak: a most 25-30 évesek inkább aktívan a családjukkal (utazás, nyaralás), a jelenleg 40-55 évesek inkább passzívan, egyedül (pihenés, olvasás, alvás) tervezik majd tölteni az első nyugdíjasa hetet.

Tervezd meg Te is az első nyugdíjas heted!

A kutatás a Generali „Tervezd meg az első nyugdíjas heted” elnevezésű kampány részeként született, amely egy nyereményjátékkal összekötött microsite-on keresztül hívja fel a fiatalabb korosztály figyelmét az öngondoskodás fontosságára. A honlapon ugyanis bárki megtervezheti első nyugdíjas hetét.

Él egy kép a fejünkben a nyugdíjas életről, amit a mesékben láttunk és olvastunk. Látunk ugyanakkor egy valóságot a családunkban élő nyugdíjasok körében, akik viszont egy nagyon más generáció tagjai. Végül pedig él a fejünkben egy elképzelt nyugdíjas élet, amelyben mindenre jut időnk, megszűnik a munkával járó stressz, felnőnek a gyerekek, újra utazgathatunk, fitten és egészségesen élvezhetjük kedvenc sportjainkat, játékainkat. Ezt azonban most kell megtervezni és most kell érte tenni, hogy akkor majd olyan életet élhessünk, amilyet elképzeltünk magunknak. Erre, a jövőre való felkészülés fontosságára szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét– teszi hozzá Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS