Egyre többen félnek, hogy kevés lesz a nyugdíjuk

2018. 10. 30., 08:00

A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára – állapítja meg az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy rosszabb anyagi helyzetben lesz, mint a jelenlegi nyugdíjasok, ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.

A magyarok 53 százalékát tölti el aggodalommal az állami nyugdíjak értékének csökkenése – ez derül ki az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérésben a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. Ennél is pesszimistábbak maguk a nyugdíjasok: az ő körükben ugyanez az arány 75 százalék.

Ilyen kedvezőtlennek kilátások mellett mik lehetnek a kapaszkodók?

A többség (57 százalék) továbbra is az állami nyugdíjakban bízik – akkor is, ha ezek értéke, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 ezer munkavállalót és 1 600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatásából ugyanakkor kiviláglik, hogy világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46 százalék) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Azt, hogy valaki milyen mértékben felkészült a nyugdíjas éveire, nem csupán az határozza meg, hogy mennyire támaszkodik az államra. Az Aegon nyugdíjfelkészültségi szintet mérő indexe lényegesen összetettebb képet mutat.

A mutatóhoz hat témakör válaszait összegzik: rákérdeznek arra, hogy van-e megtakarítása az illetőnek, létezik-e terve a kieső jövedelmek pótlására, milyen szintű tudatosság jellemzi a tervezését, milyen részt képvisel ebben a személyes felelősségvállalás, és azt is firtatják, mennyire ért a válaszadó a pénzügyekhez.

A válaszokat egy tízes skálán értékelik, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pontszám pedig alacsony felkészültséget jelent. Az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb valamivel a helyzet, mint nálunk.

A tavalyi nyugdíjfelkészültségi kutatásban ennél is alacsonyabb, 5,1 pont jött ki, tehát csekély javulás azért tapasztalható. Árnyalja a képet, hogy világviszonylatban sem mondhatók igazán felkészültnek az emberek: az átlagérték csupán 5,9 pont.

Az alacsony nyugdíjfelkészültséget mutatja, hogy nálunk a legtöbben (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartását tartanák helyes intézkedésnek a problémák kezelésére. Ennek érdekében adóemelést is támogatnának, miközben világszerte a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb nálunk a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31 százalék) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés három kérdést alkalmazott a pénzügyi műveltség felmérése: tudják-e a megkérdezettek, hogy mi az az infláció, a kamatos kamat, és hogy miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.

Bár az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál is jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre a kérdésre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), ám a másik két kérdésben lemaradtunk. Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25 százalék) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők egyébként a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.

A felmérés eredményeire alapozva az Aegon Biztosító 9 pontos akciótervet hozott nyilvánosságra, amelyben egy új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi – a múlt század közepén létrehozott és mára fenntarthatatlanná vált – nyugdíjrendszer felváltására.

Ennek alapvető eleme a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállaló számára. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük a dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és Magyarországon is 41 százalék ért vele egyet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-11-28 17:10:00
Lezárult a NAV KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00035 számú, „Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése” elnevezésű kiemelt projektje, amelyben a hivatal 2018. és 2023. között több ütemben, összesen 9,331 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással és 5,317 milliárd forint saját forrással fejlesztette elektronikus szolgáltatásait.
2023-11-28 15:40:00
„Ezek a városok a legkiemelkedőbb példái annak, hogy a városok a lakosságuk javát szem előtt tartva miként állíthatják szolgálatukba az innovációt a városi terek átalakítására, valamint a demográfiai és gazdasági kihívások kezelésére.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS