Egyre többen félnek, hogy kevés lesz a nyugdíjuk

2018. 10. 30., 08:00

A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára – állapítja meg az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy rosszabb anyagi helyzetben lesz, mint a jelenlegi nyugdíjasok, ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.

A magyarok 53 százalékát tölti el aggodalommal az állami nyugdíjak értékének csökkenése – ez derül ki az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérésben a megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. Ennél is pesszimistábbak maguk a nyugdíjasok: az ő körükben ugyanez az arány 75 százalék.

Ilyen kedvezőtlennek kilátások mellett mik lehetnek a kapaszkodók?

A többség (57 százalék) továbbra is az állami nyugdíjakban bízik – akkor is, ha ezek értéke, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 ezer munkavállalót és 1 600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatásából ugyanakkor kiviláglik, hogy világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46 százalék) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Azt, hogy valaki milyen mértékben felkészült a nyugdíjas éveire, nem csupán az határozza meg, hogy mennyire támaszkodik az államra. Az Aegon nyugdíjfelkészültségi szintet mérő indexe lényegesen összetettebb képet mutat.

A mutatóhoz hat témakör válaszait összegzik: rákérdeznek arra, hogy van-e megtakarítása az illetőnek, létezik-e terve a kieső jövedelmek pótlására, milyen szintű tudatosság jellemzi a tervezését, milyen részt képvisel ebben a személyes felelősségvállalás, és azt is firtatják, mennyire ért a válaszadó a pénzügyekhez.

A válaszokat egy tízes skálán értékelik, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pontszám pedig alacsony felkészültséget jelent. Az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb valamivel a helyzet, mint nálunk.

A tavalyi nyugdíjfelkészültségi kutatásban ennél is alacsonyabb, 5,1 pont jött ki, tehát csekély javulás azért tapasztalható. Árnyalja a képet, hogy világviszonylatban sem mondhatók igazán felkészültnek az emberek: az átlagérték csupán 5,9 pont.

Az alacsony nyugdíjfelkészültséget mutatja, hogy nálunk a legtöbben (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartását tartanák helyes intézkedésnek a problémák kezelésére. Ennek érdekében adóemelést is támogatnának, miközben világszerte a megkérdezetteknek csak a 34 százaléka ért egyet ezzel a megközelítéssel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb nálunk a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31 százalék) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés három kérdést alkalmazott a pénzügyi műveltség felmérése: tudják-e a megkérdezettek, hogy mi az az infláció, a kamatos kamat, és hogy miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.

Bár az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál is jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre a kérdésre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), ám a másik két kérdésben lemaradtunk. Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25 százalék) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők egyébként a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.

A felmérés eredményeire alapozva az Aegon Biztosító 9 pontos akciótervet hozott nyilvánosságra, amelyben egy új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi – a múlt század közepén létrehozott és mára fenntarthatatlanná vált – nyugdíjrendszer felváltására.

Ennek alapvető eleme a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállaló számára. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük a dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és Magyarországon is 41 százalék ért vele egyet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-06-09 12:23:00
Megjelent a NAV évkönyve, amely a 2022-es év legfontosabb adóhatósági eseményeit és statisztikáit foglalja össze. Kiderül többek között, hogy mennyi bírságot szabott ki az adóhatóság, és az is, hogy milyen hatékonysággal lehet megtámadni a határozatait. A legfontosabb és legtanulságosabb mutatókat a Jalsovszky iroda szedte csokorba.
2023-06-09 10:31:15
Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS