Egyre kevésbé tartjuk tabutémának az anyagi helyzetünket

2020. 12. 10., 10:45

Fokozódó aggodalmaink uralják a beszélgetéseinket a járványidőszakban: jelentősen felerősödtek a szeretteink, saját magunk, illetve a családunk megélhetése iránt érzett félelmeink az elmúlt egy évben az NN Biztosító kutatása szerint. Miközben bizonytalannak érezzük a jövőnket, egyre erősebb a tervezhetőség iránti igény a lakosság körében, így egyre többen veszik számba az öngondoskodás lehetséges eszközeit is jövőjük stabilizálására.

Minden mást maga mögé utasított az utóbbi hónapokban a járvány, egyértelműen a vírushelyzet és annak következményei váltak az első számú témává a családi és baráti beszélgetéseinkben – derül ki az NN Biztosító országos reprezentatív kutatásából.

Miközben továbbra is elsősorban a párunkkal, a közeli barátokkal és a közvetlen családtagokkal szeretjük megbeszélni a számunkra fontos dolgokat, nagyban megváltoztak ezek a beszélgetések is. Látványosan megnőtt a személyes találkozást nem igénylő, biztonságos kommunikációs csatornák szerepe, így mára alig minden harmadik ember ragaszkodik ahhoz, hogy élőszóban tudja megtárgyalni élete legfontosabb fejleményeit.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a beszélgetések tartalma is nagyban átalakult. A legtöbb alkalommal valamilyen formában felbukkan a félelem: egy családtag elvesztésétől, a gazdasági válság okozta megélhetési problémától, egészségromlástól félünk leginkább. Mint a kutatásból kiderül, a félelmeink egy részét nyíltan feltárjuk a hozzánk legközelebb állók előtt, de továbbra is vannak olyan tabutémák, amelyekről vagy senkinek, vagy legfeljebb idegeneknek (például egy közvéleménykutatónak) merünk beszélni.

Ebbe a kategóriába tartoznak a saját betegségeink, illetve az időskorral, az elmúlással kapcsolatos érzések. A leginkább került kérdések, hogy hogyan boldogulhat majd nélkülünk a családunk, hogy mi lenne, ha egy családtagunk maradandó sérülést szenvedne, vagy épp mit várunk, ha idős korunkra elveszítenénk szellemi épségünket – ezekről az emberek több mint 30 százaléka nem hajlandó beszélni. Az anyagi problémák megosztását övező gátlásainkat ezzel szemben a járvány mintha még inkább feloldotta volna.

Olyannyira, hogy vezető témájává vált a járványidőszak beszélgetéseinek: egy éve még az emberek 80, ma már 87 százalékánál visszatérő elem a diskurzusokban, hogy egy gazdasági válság miatt sérülhetnek a család megélhetési kilátásai. 2019 és 2020 között 39-ről 46 százalékra nőtt azok aránya, akik nyíltan beszélnek annak lehetőségéről, hogy esetleg elveszítenék a munkahelyüket, illetve 72 helyett már 78 százalék beszél egyáltalán arról otthon, mi lenne, ha esetleg történne valami és emiatt anyagi terhek zúdulnának a családra.

A biztosító tavalyi hasonló kutatásával összevetésben az is kiderül, hogy több félelmünk is jelentősen felerősödött az elmúlt egy évben. Az egészségi állapot esetleges romlása tavaly és idén is a megkérdezettek 77 százalékát aggasztotta annyira, hogy ritkábban-gyakrabban beszédtéma lett ez otthon, idén azonban új félelemként jelentkezett a koronavírus-fertőzés, amit a válaszadók 83 százaléka említ meg a beszélgetései során.

Attól, hogy elveszíti a munkáját vagy jelentősen visszaesik a jövedelme tavaly a megkérdezettek 16, idén már 20 százaléka jelezte, hogy kifejezetten tart. Ezzel párhuzamosan sokkal többen is beszélnek erről: a tavalyi 39 után idén már az emberek 46 százaléknál jött ez elő jellemző témaként.

„A bizonytalanság időszakában még fontosabbá vált számunkra, hogy a családunkat, a hozzátartozóinkat biztonságban tudhassuk, az adatokból egyértelműen látszik, hogy megnőtt az igény a tervezhetőség iránt. Kimagaslóan sokan, 71 százalék nyilatkozta, hogy segített volna nekik az eddig tapasztalt nehézségek kezelésében, ha több megtakarítással rendelkeztek volna. Mindenki számára rendkívül nehéz időszak ez, de úgy tűnik, le tudjuk vonni a helyes következtetéseket, hogy amivel csak tudunk, igyekezzünk felkészülni a váratlan helyzetekre, így értékelődik fel máris érzékelhetően az öngondoskodás fontossága” – mondta Baranyai Dávid, az NN Biztosító igazgatósági tagja.

Miközben a legtöbben romló anyagi helyzetre és borúsabb kilátásokra számítanak, a válaszadók úgy érzik, elsősorban a biztos párkapcsolat, a család nyújthat segítséget a járványhelyzet átvészelésében, de fontos a változásokhoz történő alkalmazkodás képessége, illetve a több megtakarítás is. Minden ötödik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy egy meglévő biztosítás is megfelelő támaszt jelenthetne számára.

Bár a megbillent pénzügyi egyensúly helyreállításának jellemző eszköze a komolyabb kiadások, beruházások elhalasztása, 4 százalék mondta, hogy nagy értékű életbiztosítás megkötését tervezi, az önálló egzisztencia megalapításának korszakában lévő 24-34 évesek között pedig egyenesen 10 százalék gondoskodna ezen a módon a jövőjéről. Velük együtt 20 százalék körüli azok aránya, akik gondolatban vagy valóságban a biztosítást is a jövőtervezés eszközeként veszik számításba, és a 24-59 évesek közel harmada – különösen a gyermekesek közül – kifejezetten nyitottabbá vált rá a járvány kitörése óta, az online biztosításkötés lehetőségét sem kizárva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-24 18:57:45
Az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják – állapította meg az Állami Számvevőszék.
2022-06-24 17:57:13
A nagysebességű vasúti összeköttetések előkészítésének felgyorsításáról, összehangolásáról és az ukrán gabonaexport hathatósabb elősegítéséről állapodtak meg a visegrádi államok közlekedési miniszterhelyettesei, államtitkárai június 24-én, Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.
Megfelelő helyére került a VOSZ-on belül az egészségügy kezelése – mondta dr. Fábián Lajos, az egészségügyi tagozat elnöke. Hol tart a munkában a tagozat hat szekciója? Miért lenne eretnek gondolat a magánkórházak bevonása az állami ellátásba, ha ezzel járna legjobban a beteg? Hogyan lehetne olcsóbb a páciensnek az üzleti alapon elvégzett műtét? Dr. Fábián Lajos a következő hónapok feladatairól is beszélt.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS