Pénzügyi téren is egyre tudatosabbak a magyarok – derül ki az Alfa Biztosító kutatásából. Változik viszont az a trend, hogy bár fontosnak tartják a biztonságot, hagyományosan mégis keveset tesznek azért, hogy felkészüljenek váratlan kihívásokra.
A válaszadók a rendszeres megtakarításokat és a különböző biztosításokat nevezték meg a felkészülés eszközeiként, ám saját bevallásuk szerint mindkét téren jelentősek a lemaradásaik. A kutatás adatai szerint a megkérdezettek harmada nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, további 43 százalék pedig legfeljebb egy évre elegendő tartalékkal számolhat nem várt események esetén.
Jogos igény, hogy megvédjük saját magunk és családtagjaink vagyontárgyait, életét, testi épségét, egészségét és otthonát. Ebből indult ki az Alfa Biztosító, amikor felkérte az Ipsost, hogy mérje fel, mennyire érzik a magyarok magukat felkészültnek a különböző élethelyzetekre.
A vagyoni helyzet romlása mellett a jövő bizonytalansága az a terület, amitől leginkább tartanak a magyarok. 10-ből 9 válaszadóra igaz, hogy erősen tart az árak emelkedésétől és az inflációtól, 45 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy szorong a világban tapasztalható gyors változások miatt. Az infláció (93 százalék), a család biztonsága (73 százalék) és a munkahely elvesztése miatt (55 százalék) az Y-generáció tagjai (1984-1994 között születettek) aggódnak a legjobban.
A válaszadók több mint fele csökkenő biztonságérzetről számolt be az egy évvel korábban tapasztaltakhoz képest. 58 százalék szerint leginkább a rendszeres megtakarítással készülhetünk fel a váratlan helyzetekre, míg 32 százalék külföldre költözésben látja megoldást. Ma mindössze a megkérdezettek kicsit több, mint egyharmada (36 százalék) érzi magát biztonságban a világban.
83 százalék egyetért azzal az állítással, hogy aki jelentős megtakarítással rendelkezik, felkészültebbnek érezheti magát a váratlan helyzetekre, mint azok, akiknek nincs tartalékjuk. A Baby-boom (1940-1959 között születettek) generációban legmagasabb az aránya azoknak, akik így gondolkodnak, 89 százalék ért egyet a megállapítással. A Z-generáción belül pedig (1995-2009 születettek) ez az arány a legalacsonyabb, 76 százalék. A pénzügyi döntéseknél a lakosság 57 százalékát befolyásolja a váratlan helyzetektől való félelem. Többféle megtakarítási formával csak 38 százalékuk rendelkezik.
Tízből 8 válaszadó szerint a saját felkészültségéért az életben mindenki maga tehet a legtöbbet. 70 százalék úgy gondolja: a biztosítások segítenek abban, hogy legalább az életünk bizonyos területeit biztonságban tudjunk. A válaszok magas arányú pénzügyi tudatosságról árulkodnak: a lakosság 82 százaléka tudatosan figyelemmel kíséri a bevételeit és kiadásait, annak érdekében, hogy a pénzügyeit előre tudja tervezni.
A lakosság több biztosítási formáról is magas arányban gondolja úgy: szükségesek ahhoz, hogy felkészülteknek érezhessük magunkat. Ezért az Ipsosnak adott válaszok alapján sokan terveznek valamilyen biztosítást kötni. A legmagasabb arányban (63 százalék) lakásbiztosítással rendelkeznek honfitársaink, ezt követi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (57 százalék). Élet- és balesetbiztosítást csupán a válaszadók alig harmada kötött, egészség-, beteg- és nyugdíjbiztosítást pedig még ennél is kevesebben (16-17 százalék).
Elsősorban a Z generáció tagjaira jellemző, hogy nem rendelkeznek semmilyen biztosítással (közöttük 23 százalék a nem biztosítottak aránya). Nyugdíjbiztosítással (25 százalék) és balesetbiztosítással (36 százalék) az X-generáció (1963-1983 között születettek) tagjai rendelkeznek a legnagyobb arányban.
Akik nincsenek biztosítva, azok az okok között első helyen a pénzt jelölik meg (32 százalék). Így főleg a jelenleginél magasabb jövedelem esetén döntenének úgy, hogy biztosítást kötnének (43 százalék). Azok közül, akik jelenleg nem rendelkeznek megtakarítással, 51 százalék tervez a jövőben félretenni.
Valamennyi generáció számára a megélhetési költségek jelentik a legfontosabb pénzügyi kiadásokat, a Baby-boom generáció tagjai körében a második helyen az egészségügyi kiadások állnak. A fiatalabbak esetén viszont a lakástulajdonlással kapcsolatos ráfordítások, valamint a nyaralás és szórakozás magasabb prioritással bírnak.
„A legtöbben úgy szeretnének élni, hogy magabiztosan nézzenek szembe a jövő kihívásaival. A kutatás adatai alapján a váratlan helyzetekre való felkészültség egyre nagyobb értékké lép elő, amelyet a magyar lakosság a biztonsághoz hasonlóan nagyra értékel” – mondta Zatykó Péter, az Alfa Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A felkészültség fontosságára az idei, viharokban és időjárási szélsőségekben bővelkedő nyár is ráirányította a figyelmet. A lakás- és vagyonbiztosítások terén szezonnak számító periódus elképesztő számokat produkált idén: 2023 első nyolc hónapjában a meteorológiai károkra kifizetett összeg 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.