A tinédzserek 70 százaléka ezt csinálná egy 10 milliós nyereménnyel

2018. 10. 29., 13:15

A szülőknek vagy az iskolának kellene megtanítania a gyerekeket okosan bánni a pénzzel? Beleszólhatunk, hogy mire költse, vagy épp mire ne szórja a tőlünk kapott forintokat a gyerek? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a CIB Bank a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódó kutatásában.

Míg a szülők háromnegyede a saját feladatának tekinti a pénzügyi nevelést, addig a gyerekek közel harmada inkább az iskolában sajátítaná el a szükséges ismereteket – derült ki a CIB Bank megbízásából készült reprezentatív felmérésből.

A helyes oktatási stratégiáról is megoszlanak a vélemények: a szülők 90 százaléka szerint jó, ha a kamaszokat is bevonjuk a családi pénzügyekbe, a 14-18 évesek ötöde viszont köszöni, de sem a háztartási költségvetésből, sem a szülői jó tanácsokból nem kér. A gyerekek nagyobb függetlenségre vágynak: csak a szülőtől származó zsebpénz erejéig engednek beleszólást kiadásaikba (31 százalék), de legfeljebb addig, amíg nincs önálló keresetük (39 százalék).

Úgy tűnik, a bizalom sok esetben hiányzik. A szülők közel harmada nem hagyja, hogy a nebuló szabadon gazdálkodjon a rábízott forintokkal. Míg anya és apa azt hiszik, mindent tudnak a gyerek pénzügyeiről (70 százalék), a gyerekek a feltételezéssel ellentétben nem rohannak egyből a boltba vagy a suli büféjébe, ha pénz üti a markukat.

Saját bevallása szerint 90 százalékuk takarékoskodik vagy gyűjt valamire, még ha ezt a szülei nem is mindig tudják vagy gondolják róla. A számlakivonatok persze beszédesek, ráadásul többnyire a szülők kapják azokat: bankkártyával több, mint kétszer annyi gyerek rendelkezik, mint saját bankszámlával.

A családok közel felében a gyerekek nagy értékű vágyait közösen, vagyis az összespórolt zsebpénzből és szülői hozzájárulásból teljesítik. A felmenők azonban a gyerekeknél jóval nagyobb arányban emlékeztek úgy, hogy ezeket a dolgokat teljes egészében ők finanszírozzák.

A felmérés szerint takarékoskodni egyértelműen anya, apa tud a legjobban (52 százalék), a nagyszülők csak a spórolási rangsor második, a gyerekek pedig a harmadik helyén állnak. Más a helyzet, ha nem rendszeres megtakarításról, hanem egyszeri nyereményről van szó: az aktív korú magyarok 56 százaléka, míg a tinédzserek 70 százaléka(!) tenné félre a megkapott 10 millió forintnak legalább a felét.

Az iskolákra továbbra is meghatározó szerep hárul a pénzügyi edukációban – nem véletlenül folytatja a CIB Bank az idén is pénzügyi ismeretterjesztő és megtakarítást népszerűsítő programját. Ennek keretében a bank munkatársai országszerte tartanak célirányos és gyakorlatorientált órákat a 10-18 éves korosztálynak a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódóan.

Utóbbit az 1924-ben Milánóban rendezett első Nemzetközi Takarékbank Kongresszus óta ünnepeljük rendszeresen, október utolsó munkanapján.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 11., 19:05
Érdekes piaci mintázatot mutatnak a Duna House szakértői szerint a 2026. január és április közötti, 200 millió forint feletti ingatlanügyletek: a magyar prémiumszegmens vevői köre fiatalodik és vállalkozói irányba mozdul el, miközben az eladói oldalon a korábbi évek lakásbefektetői egyre nagyobb arányban válnak meg ingatlanjaiktól.
2026-05-11 15:05:00
A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre, emellett a megbecsültség hiánya és a kiszámíthatatlan munkahelyi működés is gyakran okoz problémát nekik. Munkahelyet pedig csak egy nagyobb fizetésemelésért váltanának. Az Y generáció szintén érintett a túlterheltségben, ami összefügghet azzal is, hogy a megbecsültség hiányát körükben érzik a legtöbben – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív generációs kutatásából.
2026-05-10 14:40:00
A WHC friss elemzése szerint 2026-ban a munkaerőigény nemcsak a hagyományos turisztikai gócpontokon, hanem országos szinten is jelentős növekedést mutat. A szektor kitettsége a szezonalitásnak továbbra is magas, a munkaerőért vívott versenyben pedig a bérezés mellett a komplex juttatási csomagok válnak döntő tényezővé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS