A magyarok 90 százaléka nem biztos abban, hogy nyugdíjasként eleget költhet az egészségére

2019. 06. 20., 19:00

Magyarország a közepes nyugdíjfelkészültségű országok közé tartozik, derül ki az Aegon legfrissebb kutatásából. Az Aegon új társadalmi közmegegyezést és a jelenleginél sokkal tudatosabb felkészülést szorgalmaz a nyugdíjas évekre.

Magyarország a közepes nyugdíjfelkészültségű országok közé tartozik, legalábbis az Aegon nyolc éve bevezetett nyugdíjfelkészültségi mutatója szerint. Az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) kutatását 15 országban 14 400 aktív korú dolgozó és 1 600 nyugdíjas megkérdezésével végezték.

Az eredmény szerint a 2019-es ARRI pontszám globálisan 6,0 – ami közepes szintet jelöl –, az országok között a legjobb helyen India végzett 7,8 ponttal, a sereghajtó Japán lett 4,9-cel, és Magyarország is a sor végére került 5,4-es értékkel. Az Egyesült Államok 6,6, Brazília 6,5, az Egyesült Királyság és Kína 6,2, míg Németország 6,1-es pontszámot kapott.

Aggódunk az anyagi jövőnk és az egészségünk miatt

A kutatás szerint világszerte az embereknek csupán a fele kalkulál egészségügyi kiadásokkal a nyugdíjmegtakarításait illetően: Brazília, India és Kína húzza fel az átlagot, Magyarországon 36 százalék ez az arány, és még kevesebb az USA, Hollandia és Franciaország esetében. A globális adatok szerint az emberek csupán negyede biztos abban, hogy nyugdíjasként is tudja majd fedezni az egészségügyi kiadásait – hazánkban ez a szám csak 10, míg Indiában 60 százalék.

Ez azért érdekes, mert a kutatás a folyamatosan emelkedő várható élettartammal és csökkenő születésszámmal számol, valamint azzal, hogy a nyugdíjas korú emberek egészségi állapota romlik. Világszerte minden negyedik embert nyugtalanít, ha a hosszú távú anyagi jövőjére gondol, és az emberek 43 százaléka az időskori egészségügyi állapota miatt is aggódik.

A várható élettartam és a várható egészséges élettartam közötti különbség Magyarországon és Franciaországban a legnagyobb: 10 év. Vagyis a nyolcvan éves várható élettartam ellenére az emberek csak hetvenéves korukig számolnak azzal, hogy egészségesek maradnak. Indiában 70-72, az USA-ban és Ausztráliában 80-85, míg Németország esetében 76-85 ez a különbség.

65 éves korunkig húzzuk az igát

Magyarországon a kutatás szerint kiemelkedő az aktív életszakasz hossza, hazánk a negyedik a tekintetben, hogy az emberek mikor terveznek nyugdíjba menni (65 év). Csak az Egyesült Királyság (66 év), Hollandia (67 év) és Ausztrália (66 év) polgárai számítanak hosszabb aktív évekre. A legkorábbi nyugdíjba vonulást a kínai és a török (58 év) emberek tervezik.

Magyarországon a kutatás adatai szerint az emberek nem járnak élen a tartalékok felépítésében. Általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban jobb az általános nyugdíjfelkészültség, ahol nagyobb az életmódszerűen takarékoskodók aránya. Magyarország 27 százalékos arányánál – e tekintetben – csak Lengyelországban (25 százalék) rosszabb a helyzet.

Jobban kell gondoskodnunk magunkról

Világszerte a dolgozók 29 százaléka kifejezetten vagy nagyon magabiztos azzal kapcsolatban, hogy nyugdíjas évei alatt is kényelmes életet élhet. Az emberek világszerte arra számítanak, hogy nyugdíjjövedelmük csaknem felét (46 százalékát) az állam fogja szolgáltatni, harmadát (30 százalékát) a saját megtakarításaik és befektetéseik, míg negyedét (24 százalékát) a munkaadóik. Magyarország ebben a tekintetben is némiképp kivétel, itthon az emberek ugyanis nyugdíjjövedelmük 54 százalékát várják az államtól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS