A magyar netezők ötöde nem tesz pénzt új befektetésbe

2023. 03. 21., 17:43

Miközben a 18-65 éves magyar internetezők 38 százalékának nincs semmilyen hosszú távú pénzügyi terve, és a többség pesszimista a közeljövőt illetően, a megkérdezettek több mint harmada kezelné a jelen problémáit a jövőjébe történő beruházással. Ha pedig visszamehetnének az időben, az egészségükbe és az önképzésbe fektetnének be többet. A magyarok tisztában vannak az öngondoskodás jelentőségével, a megtakarítók többsége a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is igyekszik félretenni – többek között ez derült ki az NN Biztosító friss, reprezentatív kutatásából.

Már a mindennapokban érezzük a válság negatív pénzügyi hatásait – így foglalható össze az NN Biztosító legújabb kutatása, amely a magyarok megtakarítási szokásait, közhangulatát, jövőbeli pénzügyi terveit vizsgálta.

Fokozódó borúlátás

Az egy évvel ezelőtti méréshez hasonlítva 6 százalékkal vannak többen vannak azok, akik rossz közérzetről számoltak be. Ez a romló hangulat minden korosztálynál megfigyelhető, de leginkább a 18-29 évesekre jellemző.

A megkérdezettek a pénzügyeikről is negatívan nyilatkoztak: harmaduk szerint sokkal rosszabb, 38 százalékuk szerint pedig kicsit rosszabb lett az anyagi helyzetük az elmúlt fél évben (összesen 67 százalék). A következő hat hónapot illetően ugyancsak pesszimisták a magyarok: 30 százalék gondolja azt, hogy jelentősen romlanak a kilátásaik, 32 százalék szerint csak kismértékű lesz a negatív változás. Javulást mindössze 13 százalék vár.

Idővel azonban fokozatosan javul az emberek vélekedése: 10 év múlva az emberek bő negyede (26 százalék) javulást vár, és a fenti 67 százalék helyett csak 33 százalék számít rosszabb szituációra anyagi helyzetét illetően.

A jövőjükbe fektetnének a magyarok a nehéz helyzetben

A kutatás során azt is megkérdezték a válaszadóktól, milyen hosszú távú tervek lehetnek segítségükre szerintük a tapasztalt problémák megoldásában. Ezen a téren az önmagunkba történő befektetést látják legfontosabbnak az emberek: minden harmadik válaszadó (35 százalék) az újabb tudás megszerzését nevezte meg ötletként, közülük a legtöbben szakmát, diplomát vagy jogosítványt szereznének. Ha visszamehetnének 10 évvel korábbra, akkor is a tanulásba, emellett pedig az egészségükbe ruháznának be legtöbben a jövőbeli boldogulás érdekében.

A hosszú távú tervezésben a tanulás után az öngondoskodás a legnépszerűbb célkitűzés: 24 százalék emelte ki az öngondoskodás, rendszeres megtakarítás, biztosításkötés fontosságát. A családról való gondoskodás és a jövőbe történő beruházás mellett a megkérdezettek ráadásul akkor is kitartanának, ha jelentősen romlana a gazdasági helyzet.

„Egyértelműen pozitív jel, hogy a megkérdezettek kétharmada a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kitart megtakarítási tervei mellett, és a jövőjébe igyekszik befektetni az öngondoskodás és a tanulás lehetőségeivel. A megtakarítások tekintetében tapasztalataink szerint egyértelműen az euró alapú konstrukciók iránt nőtt meg jelentősen az érdeklődés” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A megtakarítók 64 százaléka nehezebb gazdasági feltételek ellenére is tervez valamekkora megtakarítással. 29 százalékuk tartja a korábbi szintet: ugyanannyit vagy többet tervez félretenni, mint eddig. Másik harmaduk kevesebbet tud ugyan félretenni, de elkötelezetten folytatja a megtakarítást.  15 százalék ugyanakkor biztos benne, hogy kevesebb lesz a félretett pénze. 20 százaléknyian úgy nyilatkoztak, hogy nem tesznek pénzt új befektetésekbe, de nem is kell hozzányúlniuk a már meglévőkhöz. A magyarok tehát értik a válság tanulságát, tudják, hogy fel kell készülnünk, tisztában vannak az öngondoskodás jelentőségével.

A megtakarítók körében a likvidebb formák (készpénz, folyószámla) állnak az élen, különösen a fiatalabbaknál; a korban előrehaladva, valamint a magasabb végzettségűek körében egyre nő a tartósabb konstrukciók szerepe. Életbiztosítással, nyugdíjcélú megtakarítással ebben a mezőnyben minden tizedik válaszadó számol.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS