Ilyenek a vállalkozók Magyarországon

Az egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozás tagjaként végzett munka – csakúgy, mint a határozott idejű szerződés alapján vagy részmunkaidőben végzett munka – atipikusnak tekinthető, amennyiben a referenciapontot az alkalmazotti jogviszony jelenti.

A vállalkozói lét más szemléletmódot és nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot igényel, mint az alkalmazotti lét. Magyarországon 2017-ben a foglalkoztatottak mintegy 10 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, ami mintegy 4 százalékponttal kisebb, mint az uniós átlag, a hasonló történelmi hátterű uniós országokra jellemzőnek pedig mintegy 2/3-a. Az utóbbi években a vállalkozók aránya stagnált, hosszabb távon pedig némileg csökkent – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014–2018” című kiadványában.

A vállalkozóvá válás attitűdjének jobb megismerése érdekében 2017 II. negyedévében a munkaerő-felméréshez kapcsolva az egyéni és társas vállalkozókra fókuszáló kiegészítő felvétel készült, amelynek főbb eredményei az alábbiak:

• A 424 ezer egyéni és társas vállalkozó között nagyjából azonos számban voltak jelen az egyedül, illetve az alkalmazottak segítségével dolgozók. Az alkalmazott nélküliek mintegy fele eleve nem is akart mással együtt dolgozni. Függetlenül attól, hogy a felvétel idején volt vagy sem alkalmazottja, mindössze a vállalkozók 4 százaléka tervezte azt, hogy a közeli jövőben folyamatosan foglalkoztatandó alkalmazottat vesz fel.
• A vállalkozók több mint kétharmada 40 éves vagy annál idősebb volt, a 40 év alatti korosztály kisebb létszámot képviselt, mint az 55. évüket már betöltötteké, ami utánpótlási gondokat vetít előre.
• A nők foglalkoztatottakon belüli súlyuknál kisebb arányban voltak jelen a vállalkozók között, továbbá a női vállalkozók közül jóval többen dolgoztak egyedül, alkalmazott nélkül, mint a férfiak. (A férfi vállalkozók 48, a nők 62 százaléka dolgozott egyedül, alkalmazott nélkül a felvétel idején.)
• Az egyéni és a társas vállalkozóknak is az egyharmada egyetlen megrendelőtől függött, ami nagyfokú kiszolgáltatottságot és az alkalmazottihoz közel álló állapotot valószínűsít, ezzel szemben kevesebb mint egyötödük rendszeresen együtt dolgozik más vállalkozókkal.
• Túlsúlyban voltak közöttük azok, akik tudatosan lettek vállalkozók, közel 60 százalékuk önálló akart lenni, vagy ezt tartotta a legjobb megoldásnak. Az adott vállalkozásba „beleszületettek” aránya 9 százalék alatt, a kényszerből, más lehetőség hiányában vállalkozóké pedig 11,5 százalék volt.
• A vállalkozók több mint 62 százaléka szembesült valamilyen, a vállalkozással kapcsolatos nehézséggel az elmúlt 12 hónapban. Az előre megadott típusválaszok közül azonban egyik sem bizonyult dominánsnak. A legnagyobb arányban az adminisztratív terhekre panaszkodtak, mivel a vállalkozók több mint 20 százalékának okozott valamilyen nehézséget, 16 százalékuknak a jövedelmezőséghez kapcsolódóan volt problémája, elsődlegesen azért, mert a vállalkozás nem tudott elég bevételt termelni.
• A végzett munkával való elégedettség tekintetében jelentősen különböztek az alkalmazottak és a vállalkozók. Míg az előbbiek 45, addig az utóbbiak 63 százaléka nagyon elégedett azzal, amit csinál és a közepesen elégedettek aránya 45, illetve 33 százalék volt. Az elégedettek arányának alakulása a vállalkozóknál az iskolai végzettség szerint alig különbözött (kivételt ez alól csak a kevés, alapfokú végzettséggel rendelkező jelentette), miközben az alkalmazottaknál a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 66 százaléka bizonyult elégedettnek, a középfokú végzettséggel rendelkezőknek csak 40 százaléka. A vállalkozókat és alkalmazottakat jellemző különbség vélhetően azzal magyarázható, hogy a vállalkozó a munkavégzés valamennyi jellemzője tekintetében sokkal nagyobb autonómiával rendelkezik, mint aki főnökétől, munkáltatójától függ.
• Annak ellenére, hogy a vállalkozóként végzett munka nagyobb sikerélményt nyújthat, az alkalmazottak mindössze 9, ezen belül a nőknek mindössze 6 százaléka dolgozna szívesen vállalkozóként. A vállalkozási kedv az életkor és az iskolai végzettség mentén egyaránt csökkent.