Magyarországon mind a határozott idejű szerződéssel, mind a nem teljes munkaidőben dolgozók aránya elmarad uniós átlagtól, az utóbbi esetben az eltérés különösen nagy.
A statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014–2018” című friss kiadványa az atipikus munkavégzéssel kapcsolatos fontosabb adatokat is bemutatja. (A foglalkoztatási viszony, illetve forma szempontjából atipikusnak minősül a nem alkalmazásban állóként, a határozott idejű szerződéssel, illetve a részmunkaidőben végzett munka.)
Határozott idejű szerződés
A határozott idejű szerződéssel dolgozók hazai 2017. évi 9 százalékos aránya mintegy 4 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól, azonban nem számít kirívóan alacsonynak. A közfoglalkoztatottak, az alkalmi munkát végzők eleve így dolgoznak, ugyanakkor a tanulás vagy a nyugdíjazás melletti munkavállalás is jellemzően meghatározott időtartamra kötött szerződéssel történik.
2017 IV. negyedévében a munkaerő-felmérés szerint 330 ezren dolgoztak határozott idejű szerződéssel, ezen belül a férfiak és a nők száma nagyjából megegyezett, így az ilyen formában foglalkoztatottak aránya a nőknél nagyobb volt, mint a férfiaknál.
A határozott idejű szerződéssel dolgozók között mindkét nem esetében foglalkoztatási súlyuknál magasabb arányt, egyaránt 43–43 százalékot képviseltek az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a diplomás férfiaknak viszont csak 5,9, a hasonló végzettségű nőknek pedig 8,9 százaléka dolgozott így.
A szerződésben szereplő időtartam az esetek 50,5 százalékában fél és egy év között változott, míg legfeljebb egyhónapos időtartamra csak 6,7 százalékuk szólt.
Részmunkaidő
Ugyancsak atipikus munkavégzésnek számít a nem teljes munkaidőben történő munkavégzés. Jellemzően így dolgoznak a nappali tagozatos tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok, a nyugdíjasok (azokban az országokban, ahol a nyugdíj melletti munkavégzés egyáltalán gyakorlat), de a legtipikusabb réteget a gyermeket nevelő nők jelentik, akiknek ez a forma jelentősen megkönnyíti a munkavállalói és a családi kötöttségeik összeegyeztetését. Ez utóbbi az unió régi tagállamaiban számít elterjedtnek, míg a volt szocialista országokban, ahol a család eltartása jellemzően két teljes munkaidős munkavállalót kíván meg, a gyermeket nevelő nőknek is csak igen kis hányada dolgozik nem teljes munkaidőben.
Magyarországon 2017 IV. negyedévében a munkaerő-felmérés adatai szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak 4,3 százaléka volt részmunkaidős, az uniós átlag 19,3 százalék. Jóllehet a volt szocialista országok mindegyikében 10 százalék alatti a részmunkaidősök aránya (a régi tagországokban pedig jellemzően 20 százalék feletti), a hazai értéknél így is csak a bolgár 2,0 százalékos arány volt alacsonyabb.
Az elmúlt években a részmunkaidő foglalkoztatási súlya csökkent, 2015 végén a foglalkoztatottakon belüli arányuk 1,2 százalékponttal magasabb volt, mint 2017 IV. negyedévében.
A nők az átlagosnál valamivel nagyobb arányban végeznek munkát részmunkaidőben, a vizsgált időpontban 6,7 százalékuk dolgozott ebben a formában, szemben az unió 31,6 százalékos átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4, az uniós 8,8 százalék volt.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Döntő pillanathoz érkezett a paksi atomerőmű bővítése, a következő időszakban fel fog pörögni a munkálatok látványos része – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.