Részmunkaidő, határozott idejű szerződések: uniós átlag alatt a magyar mutatók

2018. 11. 20., 14:32

Magyarországon mind a határozott idejű szerződéssel, mind a nem teljes munkaidőben dolgozók aránya elmarad uniós átlagtól, az utóbbi esetben az eltérés különösen nagy.

A statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014–2018” című friss kiadványa az atipikus munkavégzéssel kapcsolatos fontosabb adatokat is bemutatja. (A foglalkoztatási viszony, illetve forma szempontjából atipikusnak minősül a nem alkalmazásban állóként, a határozott idejű szerződéssel, illetve a részmunkaidőben végzett munka.)

Határozott idejű szerződés

A határozott idejű szerződéssel dolgozók hazai 2017. évi 9 százalékos aránya mintegy 4 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól, azonban nem számít kirívóan alacsonynak. A közfoglalkoztatottak, az alkalmi munkát végzők eleve így dolgoznak, ugyanakkor a tanulás vagy a nyugdíjazás melletti munkavállalás is jellemzően meghatározott időtartamra kötött szerződéssel történik.

2017 IV. negyedévében a munkaerő-felmérés szerint 330 ezren dolgoztak határozott idejű szerződéssel, ezen belül a férfiak és a nők száma nagyjából megegyezett, így az ilyen formában foglalkoztatottak aránya a nőknél nagyobb volt, mint a férfiaknál.

A határozott idejű szerződéssel dolgozók között mindkét nem esetében foglalkoztatási súlyuknál magasabb arányt, egyaránt 43–43 százalékot képviseltek az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a diplomás férfiaknak viszont csak 5,9, a hasonló végzettségű nőknek pedig 8,9 százaléka dolgozott így.

A szerződésben szereplő időtartam az esetek 50,5 százalékában fél és egy év között változott, míg legfeljebb egyhónapos időtartamra csak 6,7 százalékuk szólt.

Részmunkaidő

Ugyancsak atipikus munkavégzésnek számít a nem teljes munkaidőben történő munkavégzés. Jellemzően így dolgoznak a nappali tagozatos tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok, a nyugdíjasok (azokban az országokban, ahol a nyugdíj melletti munkavégzés egyáltalán gyakorlat), de a legtipikusabb réteget a gyermeket nevelő nők jelentik, akiknek ez a forma jelentősen megkönnyíti a munkavállalói és a családi kötöttségeik összeegyeztetését. Ez utóbbi az unió régi tagállamaiban számít elterjedtnek, míg a volt szocialista országokban, ahol a család eltartása jellemzően két teljes munkaidős munkavállalót kíván meg, a gyermeket nevelő nőknek is csak igen kis hányada dolgozik nem teljes munkaidőben.

Magyarországon 2017 IV. negyedévében a munkaerő-felmérés adatai szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak 4,3 százaléka volt részmunkaidős, az uniós átlag 19,3 százalék. Jóllehet a volt szocialista országok mindegyikében 10 százalék alatti a részmunkaidősök aránya (a régi tagországokban pedig jellemzően 20 százalék feletti), a hazai értéknél így is csak a bolgár 2,0 százalékos arány volt alacsonyabb.

Az elmúlt években a részmunkaidő foglalkoztatási súlya csökkent, 2015 végén a foglalkoztatottakon belüli arányuk 1,2 százalékponttal magasabb volt, mint 2017 IV. negyedévében.

A nők az átlagosnál valamivel nagyobb arányban végeznek munkát részmunkaidőben, a vizsgált időpontban 6,7 százalékuk dolgozott ebben a formában, szemben az unió 31,6 százalékos átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4, az uniós 8,8 százalék volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-30 10:22:19
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályai között a feltételek nem teljesítése esetén fizetendő büntetőkamatok mértéke irreálisan magassá vált, ezért a kormány új rendeletében ezeket 5 százalékban maximálja.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS