A kritikus 3 másodperc miatt nincsenek még önvezető autóink

A kritikus 3 másodperc miatt nincsenek még önvezető autóink
2023. 02. 14., 13:37

A reakcióidő réme legyőzhető – állítják kutatók, akik azon dolgoznak, hogy az autonóm járművek gyorsabb és biztonságosabb döntéseket hozzanak, valós időben. A megoldás az ún. „megosztott észlelés” lesz.

Ezt a rendszert a mesterséges intelligenciát használó önvezető járműtechnológia megbízhatóságának és hatékonyságának javítására fejlesztik, hiszen - akárki akármit mond – amíg egy autonóm személyautó nem képes időben reagálni az elé kerülő objektumokra, addig nem tekinthető forgalomképesnek. Elég csak annyit elképzelni, hogy egy gyerek kiugrik a kocsi elé. A jelenlegi önvezetőknek (csak a saját rendszerüket használva) három másodpercbe telhet az észlelés, majd a kitérés vagy vészfékezés, esetleg az irányítás visszaadása a humán sofőrnek. Ez tragikusan hosszú idő ahhoz képest, amire a forgalomban szükség van – állapítja meg a Technology.org.

Az Albertai Egyetem mérnökei ezt a kritikus időtartamot szeretnék lerövidíteni, mert a dinamikus városi környezetben „három másodperc egy egész  örökkévalóság” – mondja Ehsan Hashemi, az intézmény autonóm navigációval foglalkozó szakértője. „Átadási helyzetnek nevezik azt, amikor az autonóm vezetési rendszer rájön, hogy nem képes vezetni a járművet. A jelenlegi szabvány szerinti 3–10 másodperc közötti átmenet hatalmas és ijesztő.”

Hashemi szerint az, hogy egy autonóm jármű képes legyen gyorsan érzékelni és megérteni a körülötte zajló eseményeket, még mindig olyan akadály, amit feltétlenül le kell küzdeni a piacra lépéshez. Ő és csapata arra törekszik, hogy drámaian javítsa a feldolgozási sebességet azáltal, hogy a jármű által kapott információkat a legfontosabbakra korlátozza. Úgy vélik, hogy a gyorsabb és biztonságosabb döntéshozatalhoz a rendelkezésre álló adatok feldolgozásának időtartamát kb. 20 milliszekundumra kell visszaszorítani.

A kulcs a „megosztott észlelés” – állítja Hashemi, akinek a rendszere úgy működik, hogy kombinálja a jármű közvetlen környezetét érzékelő fedélzeti szenzorok, illetve a közeli fix objektumok (lámpaoszlopok, épületek, stb.) távoli kameráinak és LIDAR-érzékelőinek adatait, ezáltal sokkal szélesebb látókört biztosít. Ez egyrészt garantálja a bemozduló objektumok gyorsabb érzékelését, másrészt lehetővé teszi, hogy az irányítást jóval kevesebb alkalommal kelljen átadni a járművezetőnek.

Hogy miért? Azért, mert a „megosztott észlelésnek” köszönhetően a kocsi akár száz méterről is érzékeli a mozgást, például a sarkon hirtelen felbukkanó kerékpárost, vagy a következő utcán labdát kergető gyereket.

„Mindez lehetővé tenné a proaktív intézkedéseket: az idő előtti fékezést vagy kormányzást – ahelyett, hogy arra várnánk, hogy a sofőr meglássa a mozgó tárgyat és megértse a körülményeket” – magyarázta a tudós. A kanadai csapat nem csak elméletben építette fel az ideális önvezető jármű környezetet, hanem kidolgozott egy módszert az információk mesterséges intelligencia alapú szűrésére. is. Ahelyett, hogy mindent figyelembe vennének a jármű látómezejében (ahogy azt egy emberi vezető tenné), a rendszer algoritmusa csak a releváns adatokkal, például az útjába kerülő tárgyakkal, illetve a közlekedési lámpákkal és táblákkal foglalkozik.

Az egyetem kutatói kanadai körülmények között tesztelik a megoldásukat: 10 darab távérzékelőt (köztük négy LiDAR-t) helyeztek ki Edmonton belvárosában, ahol Vision Zero néven eleve zajlik egy balesetmegelőző program, a gyalogos és kerékpáros balesetek visszaszorítására. De a település nem csak ezért, hanem a zord időjárása miatt id ideális: sok a havazás és a jegesedés, ami elfedi a sávelválasztó vonalakat és még nagyobb kihívás elé állítja a rendszert. Ha ott működik, máshol is fog – vallják Hashemiék, akik a Kanadai Innovációs Alapítványtól, valamint a Kanadai Természettudományi és Mérnöki Kutatási Tanácstól kapott támogatásból folytatják a kísérleteket. Időközben bevonták a munkába a TELUS távközlési céget is, amelynek 5G hálózata nagy sebességű adatforgalmat biztosíthat a folytatáshoz, alacsony késleltetési idővel.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS