Készül egy várhatóan a teljes világpiacra hatást kifejtő törvénytervezet arra, hogy megteremtsék a legális kereteket az elektromos függőleges fel- és leszálló repülőgépek (eVTOL-ok) használatára. Kulcskérdés a pilóták vezetői engedélye, amit külön képzés előz meg.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) javaslatot tett olyan pilótaképzési követelmények kialakítására, amelyek lényegében megteremtik a jogi környezetet az eVTOL-ok forgalmi engedélyezésére és közösségi légtérben történő üzemeltetésére. A szabályok várhatóan megnyitják a repülő taxik jövőjét az Egyesült Államokban, még akkor is, ha a technológia még évekre van attól, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön.
A légitaxikat a városi területek közlekedési problémáinak oldására kezdték el kifejleszteni: a cél az, hogy a közlekedőknek legalább egy része ne az így is túlterhelt közutakat és a földi vagy földalatti tömegközlekedést vegye igénybe, hanem légi úton jusson el az úticéljához – legyen az a munkahelye, ahová pl. külvárosból ingázik, vagy csak egy találkozó, ahová sietnie kell. Az eVTOL-ok lehetővé fogják tenni a gyors, rövid utak megtételét olyan repülőgépek segítségével, amelyek függőlegesen felszállnak akár háztetőkről vagy a számukra épített ún. vertiportokról is. Miközben a gyártók még a repülőgépek stabilitásának és teherbíró képességének növeléséhez szükséges technológiák részletein dolgoznak, az FAA az engedélyezésére és a vezetői engedélyek követelményeire összpontosít: nemrég egy javaslatcsomagot is benyújtottak a pilóták képzésére és képesítésére vonatkozóan, és megnyitották az ezzel kapcsolatos, 60 napos társadalmi vitát.
A Légügyi Hivatal sajtóközleményben közölte: szerintük az eVTOL-ok külön szabályokat igényelnek a pilótaengedélyek szintjén is, hiszen a helikopterekhez hasonlóan szállnak fel, de úgy repülnek, mint a merevszárnyú repülőgépek – és ezek mindenhol a világon külön kategóriába esnek, illetve más-más pilótaképzést igényelnek. Jelenleg a polgári repülési ágazatban nincs olyan repülőgép, amivel a kereskedelmi célú eVTOL összehasonlítható lenne, és bonyolítja a helyzetet, hogy
a mai szabályok alapján csak olyan személyeknek szabadna ilyen gépet vezetni, akinek mind a helikopterekkel, mind pedig a merev szárnyú repülőkkel van tapasztalata.
Az FAA azt is hangsúlyozta, hogy az eVTOL-gyártók „különböző repülési és kezelési jellemzőket” építenek be a tervezés során, vagyis ahány modell, annyiféle adott szintű automatizálás. Ez azt is megköveteli, hogy a pilóták az általuk vezetni kívánt repülőgépre jellemző jogosítványt szerezzék meg. Magyarán: elképzelhető, hogy a jövőben minden egyes eVTOL-típusra más-más pilótaengedélyt adnak ki, így aki levizsgázott például az Archer Aviaton légitaxijára, az törvényesen nem vezetheti a V.MO repülőjét és fordítva. Persze jelenleg, és várhatóan a jövőben sem zárja ki semmi, hogy egy ember többféle gépre is engedélyt kapjon.
Mindez egyelőre elég bonyolultnak és nehéznek hangzik, de a valóság vélhetően egyszerűbb lesz. Mivel ezek a repülőgépek csak nagyon konkrét paraméterek között (adott magasságban, rövid távon) fognak közlekedni, és szinte kizárólag városi területek, tengerpartok és hajók vagy olajfúrótornyok vertiportjai között fognak mozogni, a pilóták számára aligha lesz nehéz a platformok közötti váltás. Ráadásul az eVTOL-ok tényleg nagyon magasfokú automatizálással fognak rendelkezni, szóval várhatóan az engedélyek követelményei sem lesznek annyira magasak, mint egy utas-, vagy teherszállító, esetleg egy vadászrepülő pilóta esetében.
Mivel egy jelenleg kidolgozatlan, sőt, nem is létező képzési rendszerről beszélünk, az FAA azt szorgalmazza, hogy az eVTOL oktatópilóták első generációja a gépek gyártásában részt vevő személyek közül kerüljön ki. Ők segíthetnék repülőiskolák, képzési központok létrehozását is. Kérdés ugyanakkor, hogy az oktatással mennyire érdemes hosszútávra tervezni, hiszen a légitaxik még fel sem szálltak az első fizető utasokkal, de máris készül a járművek következő generációja, amihez nem lesz szükség pilótára. A Boeing repülőgépóriás már teljesen automatizált eVTOL-okban gondolkodik, és a tervek szerint el is készül velük, legkésőbb 2030-ra. Az elképzelés minimum trendteremtő, szóval arra tippelünk, hogy mire az első légitaxik forgalomba állnak (várhatóan az évtized második felében), már kész lesz a pilóta nélküli következő generációjuk koncepciója is.
Gábor János
Képek: V.MO - Volkswagen Group China
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.