Készül egy várhatóan a teljes világpiacra hatást kifejtő törvénytervezet arra, hogy megteremtsék a legális kereteket az elektromos függőleges fel- és leszálló repülőgépek (eVTOL-ok) használatára. Kulcskérdés a pilóták vezetői engedélye, amit külön képzés előz meg.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) javaslatot tett olyan pilótaképzési követelmények kialakítására, amelyek lényegében megteremtik a jogi környezetet az eVTOL-ok forgalmi engedélyezésére és közösségi légtérben történő üzemeltetésére. A szabályok várhatóan megnyitják a repülő taxik jövőjét az Egyesült Államokban, még akkor is, ha a technológia még évekre van attól, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön.
A légitaxikat a városi területek közlekedési problémáinak oldására kezdték el kifejleszteni: a cél az, hogy a közlekedőknek legalább egy része ne az így is túlterhelt közutakat és a földi vagy földalatti tömegközlekedést vegye igénybe, hanem légi úton jusson el az úticéljához – legyen az a munkahelye, ahová pl. külvárosból ingázik, vagy csak egy találkozó, ahová sietnie kell. Az eVTOL-ok lehetővé fogják tenni a gyors, rövid utak megtételét olyan repülőgépek segítségével, amelyek függőlegesen felszállnak akár háztetőkről vagy a számukra épített ún. vertiportokról is. Miközben a gyártók még a repülőgépek stabilitásának és teherbíró képességének növeléséhez szükséges technológiák részletein dolgoznak, az FAA az engedélyezésére és a vezetői engedélyek követelményeire összpontosít: nemrég egy javaslatcsomagot is benyújtottak a pilóták képzésére és képesítésére vonatkozóan, és megnyitották az ezzel kapcsolatos, 60 napos társadalmi vitát.
A Légügyi Hivatal sajtóközleményben közölte: szerintük az eVTOL-ok külön szabályokat igényelnek a pilótaengedélyek szintjén is, hiszen a helikopterekhez hasonlóan szállnak fel, de úgy repülnek, mint a merevszárnyú repülőgépek – és ezek mindenhol a világon külön kategóriába esnek, illetve más-más pilótaképzést igényelnek. Jelenleg a polgári repülési ágazatban nincs olyan repülőgép, amivel a kereskedelmi célú eVTOL összehasonlítható lenne, és bonyolítja a helyzetet, hogy
a mai szabályok alapján csak olyan személyeknek szabadna ilyen gépet vezetni, akinek mind a helikopterekkel, mind pedig a merev szárnyú repülőkkel van tapasztalata.
Az FAA azt is hangsúlyozta, hogy az eVTOL-gyártók „különböző repülési és kezelési jellemzőket” építenek be a tervezés során, vagyis ahány modell, annyiféle adott szintű automatizálás. Ez azt is megköveteli, hogy a pilóták az általuk vezetni kívánt repülőgépre jellemző jogosítványt szerezzék meg. Magyarán: elképzelhető, hogy a jövőben minden egyes eVTOL-típusra más-más pilótaengedélyt adnak ki, így aki levizsgázott például az Archer Aviaton légitaxijára, az törvényesen nem vezetheti a V.MO repülőjét és fordítva. Persze jelenleg, és várhatóan a jövőben sem zárja ki semmi, hogy egy ember többféle gépre is engedélyt kapjon.
Mindez egyelőre elég bonyolultnak és nehéznek hangzik, de a valóság vélhetően egyszerűbb lesz. Mivel ezek a repülőgépek csak nagyon konkrét paraméterek között (adott magasságban, rövid távon) fognak közlekedni, és szinte kizárólag városi területek, tengerpartok és hajók vagy olajfúrótornyok vertiportjai között fognak mozogni, a pilóták számára aligha lesz nehéz a platformok közötti váltás. Ráadásul az eVTOL-ok tényleg nagyon magasfokú automatizálással fognak rendelkezni, szóval várhatóan az engedélyek követelményei sem lesznek annyira magasak, mint egy utas-, vagy teherszállító, esetleg egy vadászrepülő pilóta esetében.
Mivel egy jelenleg kidolgozatlan, sőt, nem is létező képzési rendszerről beszélünk, az FAA azt szorgalmazza, hogy az eVTOL oktatópilóták első generációja a gépek gyártásában részt vevő személyek közül kerüljön ki. Ők segíthetnék repülőiskolák, képzési központok létrehozását is. Kérdés ugyanakkor, hogy az oktatással mennyire érdemes hosszútávra tervezni, hiszen a légitaxik még fel sem szálltak az első fizető utasokkal, de máris készül a járművek következő generációja, amihez nem lesz szükség pilótára. A Boeing repülőgépóriás már teljesen automatizált eVTOL-okban gondolkodik, és a tervek szerint el is készül velük, legkésőbb 2030-ra. Az elképzelés minimum trendteremtő, szóval arra tippelünk, hogy mire az első légitaxik forgalomba állnak (várhatóan az évtized második felében), már kész lesz a pilóta nélküli következő generációjuk koncepciója is.
Gábor János
Képek: V.MO - Volkswagen Group China
A küllemében is a Balatont idéző sütemény helyi alapanyagokból készült, hangsúlyosan jelenik meg benne az otelló szőlő, szeder, málna.
Folytatódik a munkagödör kialakítása az 5. blokk területén – jelentette be Szijjártó Péter.