Új főtitkár a Magyar Lízingszövetségnél

Új főtitkár a Magyar Lízingszövetségnél
2022. 05. 25., 19:07

A Magyar Lízingszövetség Elnöksége Kőszegi Lászlót, az MHC Mobility Hungary korábbi vezetőjét választotta meg a szervezet főtitkárának, aki a tisztséget 2016 óta betöltő Tóth Zoltánt váltotta. A széleskörű, 20 éves lízingtapasztalattal rendelkező szakember a Szövetség legfontosabb feladataiként a nemrég elindult, fiatalokat támogató Future Club kiszélesítését, a kidolgozás alatt lévő zöld lízing elindítását, a nemzetközi tapasztalok bevonását, valamint a digitalizációban való továbblépést jelölte meg.

Kőszegi László 2002-ben kezdte lízinges szakmai pályafutását, mint a Renault Credit egyik alapító tagja. Azóta számos szervezetben töltött be vezető pozíciókat, végig járva a lízingszakma szinte minden területét a nagy banki lízingcégektől a specialistákig, a finanszírozástól a flottakezelésen át, az IT- és Healthcare szolgáltatásokig. A Szövetség munkájába már több éve bekapcsolódott, főtitkárrá történő kinevezése előtt a szervezet elnökségének volt tagja.

A lízingszakma napjainkban rendkívül turbulens időszakot él meg, alig kezdődött meg a kilábalás a Covid-válságból, azonnal újraírt szinte mindent az orosz-ukrán háború.

„Alapvetően mindenkinek és ezáltal a Lízingszövetségnek is rugalmasan, gyorsan kell reagálnia a változásokra, mert komoly átrendeződés zajlik most már évek óta. Számunkra természetesen továbbra is a szakma képviselete a legfontosabb. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a lízingszakma is bekerüljön a gazdasági vérkeringésbe, hiszen olyan megoldásokat tud nyújtani, amelyekkel a válságok gördülékenyebben áthidalhatók” – mondta el Kőszegi László.

„Szerencsére már viszonylag szoros együttműködés alakult ki az elmúlt években az MNB-vel és a Pénzügyminisztériummal. Óriási eredményként értékeljük, hogy a lízing bekerült a különböző programokba, így az NHP és a Széchenyi Kártya Programjaiba is, de szintén érdemes megemlíteni az EXIM Bankkal kialakított együttműködést. Arra törekszem, hogy ezek a kapcsolatok továbbra is megmaradjanak, és a későbbiekben is tudjunk nyújtani olyan megoldásokat, ahol a lízing lesz az egyik lába ezeknek a központi kezdeményezéseknek.”

Az elmúlt időszakban a Magyar Lízingszövetség több saját, a fenntarthatóságot szolgáló programot is elindított tagjai bevonásával. Az egyik egy zöld lízing kialakítása a zöld hitelek mintájára, ahol hazai források bevonásával egy támogatott konstrukciót tudnak majd kínálni azon ügyfelek részére, akik zöldebb technológiát vagy környezeti megoldásokat alkalmaznának,

„Vannak kezdeményezések, amelyek már elindultak, vagy szeretnénk, ha elindulnának – folytatta az új főtitkár. – Az egyik közülük a fenntarthatóság, amely több szinten is megjelenik már a lízingcégeknél. Ilyen terület az elektromos autók terjedésének elősegítése, amelyek ugyan volumenben még nem, de stratégiailag már meghatározó szerepet játszanak. Ritkábban esik szó róla, de a lízing nagy segítséget jelenthet már a közeljövőben az életciklusok eltolásában. Itt arra gondolok, hogy egy eszköz, például egy targonca, miután befutotta az elsődleges életciklusát, egy felújítást követően egy újabb életciklussal rendelkezhessen. Ez nagyban hozzá tud járulni ahhoz, hogy egy adott eszközt hosszabb távon tudjanak a cégek gazdaságosan üzemeltetni, és ezáltal kevésbé szennyezni a környezetet. Közép-európai nézőpontból a lízingmegoldások arra is lehetőséget nyújthatnak, hogy a személyautó állomány életkorát 15 évről akár 10-12 évre sikerüljön levinni, ami szintén jelentős környezetvédelmi hatással bírna.”

A Magyar Lízingszövetség számára a szakma fiatalítása is fontos terület. Ebből a célból indította el a Future Club elnevezésű programot, amelynek során 35 év alatti, fiatal szakembereket vonnak be a Szövetség munkájába, akik csapatokban olyan előremutató projekteken dolgozhatnak közösen, mint a karbonsemlegesség, a digitalizáció vagy a jövőbeli mobilitási megoldások.

Az edukáció kiemelt szerepet kap az oktatási bizottság  tevékenységében is, amely olyan e-learning anyag kifejlesztésén dolgozik, amely nemcsak a lízingszakmában dolgozóknak nyújt segítséget, hanem oktatási intézmények, vállalkozások számára is megfelelő ismeretanyagot biztosít, amelynek segítségével a lízingmegoldások különböző jellemzőit, típusait tudják jobban megismerni és megérteni.

Kőszegi László szerint a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi tudás behozása a magyar szakmai életbe szintén kihasználandó fejlődési lehetőséget rejt: „Nyugat-Európában vagy az USA-ban már találkozunk olyan új területekkel, amelyek jóval hangsúlyosabbak, mint Magyarországon. Ez jelentheti például az IT vagy egészségügyi termékeket, illetve a komplexebb megoldásokat, ahol már nemcsak az eszközről beszélünk, hanem szoftverekről, kopó-fogyó alkatrészekről és szolgáltatásokról, hasonlóan ahhoz, ami a járművek esetében a flottakezelésnél is megvalósult. A hazai trendeket tekintve több területen is, így a pénzügyi lízing esetében is várható az IT növekedése, az eltolódás az új megoldások irányába, másrészt a Szövetség is igyekszik nagyobb rálátást szerezni azokra a szegmensekre, amelyek eddig nem voltak képviselve a szervezetben. Többek között ez jelenti a tartós bérlet piacot, ahol a nyomtatóktól, az építőipari vagy az anyagmozgató gépekig a cégek így használják eszközállományuk jelentős részét és ahol refinanszírozóként a lízingszakma is jelen van, csak az adatszolgáltatás hiányzik még, hogy szélesebb képet kaphassunk arról, hogy mekkora volument képvisel ez a terület.”

A Lízingszövetség feladatai kapcsán az új főtitkár több rövid-, közép- és hosszútávú célt is megfogalmazott: „Rövid- és középtávon főképp a már elindított projekteket szeretném folytatni, és ezekkel kézzelfogható eredményeket elérni. A Future Club esetében a jelenleginél szélesebb körhöz akarunk elérni, ezzel még hatékonyabbá tenniezt a kezdeményezést. Egyrészt nyitnánk az oktatási intézmények felé, főiskolai, egyetemi vagy akár középiskolai szinten is, vagy például részt venni a pénzügyi tudatosságot fejlesztő programokban. Másrészt a Lízingszövetség által koordinált bizottsági és különböző szakmai munkába is szeretném bevonni őket, hogy ne kizárólag a vezetői szint legyen képviselve, hanem kialakulhasson egy közös munka, ahol az Y és a Z generáció gondolkodásmódja, értékei is meg tudnak jelenni. A külső kapcsolatainkat illetően a nemzetközi partnerek bevonása mellett fontos cél az is, hogy az állami szervekkel, minisztériumokkal folytatódjon és még aktívabb legyen az együttműködés. A tagságot illetően pedig el szeretném érni, hogy bevonjunk olyan szereplőket és megismerjük azokat a piacokat, amelyek jelenleg nincsenek a látómezőnkben. Hosszú távon mindenképpen szeretnénk elősegíteni az előbb említett új termékek, új megoldások, új szolgáltatások meghonosodását, amelyek a mai változó világban egy teljesen más típusú megközelítést képviselnek: ezek fókuszában már sokkal inkább maga a használat vagy az elérendő cél áll és nem a tulajdonszerzés. Ide tartozik természetesen a digitalizáció is, ami nemcsak a szakma, de a hatóságok számára is fontos feladat lesz rövid- és hosszútávon egyaránt.”

A jelenlegi, nehezen kiszámítható időszakban a lízingszakma meghatározó szerepet játszhat a cégek és lakossági szereplők döntéshozatalában is. Emelkednek az árak, emelkednek a kamatok, ami nehezíti, költségesebbé teszi a hitelek és a lízing igénybevételét is.

„Sokat dolgozunk a különböző állami szervezetekkel azon, hogy milyen megoldásokat tudunk kialakítani az ügyfelek számára, hogy eszközeiket meg tudják újítani vagy fiatalítani ebben a gazdasági környezetben is. A lízing továbbra is egy gyors, rugalmas termék, ami jól tud reagálni a változó piacokra, a változó követelményekre, ezért mindenképpen úgy gondolom, hogy nemcsak képes megőrizni eddigi szerepét, de vonzóbbá is válhat mind a magánszemélyek, mind a cégek körében ahhoz, hogy céljaikat megvalósíthassák” – mondta Kőszegi László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS