Lízingpiac: Janus-arcú folyamatok a harmadik negyedévben

2022. 11. 22., 17:19

2022 harmadik negyedévében az új finanszírozás 596 milliárd forintot volt, 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a szerződések száma ugyanakkor 14 százalékkal csökkent – tájékoztatott a Magyar Lízingszövetség.

Az ellátási láncok zavarai, az elszabaduló infláció és a gyengülő forint okozta kumulált drágító hatások ellenére is töretlen fejlődésről számoltak be a Magyar Lízingszövetség tagjai a harmadik negyedévben.  A 16 százalékos, kétszámjegyű növekedést egy nagy, 54 milliárd forint értékű, egyedi ingatlanlízingnek köszönhetően sikerült elérni, bár ezzel korrigálva már csak 7,7 százalékos bővülésről beszélhetünk. Kevésbé rózsás a kép, ha a finanszírozási érték alapján elért eredményt a megkötött szerződések számával vetjük össze, mivel az 52 419 darab megkötött szerződés jelentős, 14 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.

Mi áll a jelenlegi ellentétes trendek hátterében?

„Az egyidejű növekedés és csökkenés ellentmondásának oka a lízingeszközök bruttó árának alakulásában keresendő, hiszen a látványos volumencsökkenés ellenére 12 százalékkal, 801 milliárdra emelkedtek a finanszírozott eszközök beszerzési árai az ingatlanszektor nélkül is. Ez a kettős hatás a portfólió esetében is megfigyelhető: miközben 11 százalékos növekedés mellett, 1 906 milliárd forintot ért el a finanszírozott állomány, addig a szerződésállomány 343 430 darabról 335 245 darabra esett vissza” – részletezte Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

Mik voltak a fő jellemzői a hazai lízingpiacnak az idei évben?

A lízingszolgáltatók legnagyobb ügyfele továbbra is a KKV-szektor 398 milliárdot kitevő, 66,7 százalékos részaránnyal, amit a nagyvállalatok követnek 19,3 százalékos részesedéssel. A 8,8 százalékot képviselő lakossági ügyfélkör zsugorodása egyelőre megállíthatatlan, 2021-hez képest 10 százalékkal csökkent a finanszírozott összeg ebben a célcsoportban.

A finanszírozási megoldások közül hazánkban a zárt végű pénzügyi lízing a legkeresettebb, amely a teljes finanszírozott összeg 44 százalékát, 256 milliárd forintot tesz ki. A nyílt végű pénzügyi lízing szintén jelentős, 36 százalékos szeletet képvisel 215 milliárd forintos értékkel. Mellettük eltörpül a kölcsönök 10,4 százalékos és az operatív lízing 9 százalékos részesedése.

A finanszírozás hitelösszegének eszközönkénti megoszlásának alakulását tekintve nem történt meglepetés az elmúlt 3 hónapban. A piac 45 százalékát a személygépkocsi és a kishaszonjárművek, 18,6 százalékát a nagyhaszonjárművek, 15,1 százalékát a mezőgazdasági gépek, 9 százalékát az ingatlan, 7,7 százalékát az egyéb gépek és 3,5 százalékát az építőipari gépek tették ki. A finanszírozott eszközök iránti kereslet elsősorban az új eszközökre irányult (83 százalék).

Tovább gyengélkedett a személygépkocsi- és kishaszonjármű-piac

Az ellátási láncok zavarai miatt akár 2 évet is elérő szállítási határidők, az infláció és a gyengülő forint miatti kiszámíthatatlan vételár rányomták bélyegüket a 2022-es évre, aminek az autópiacon 9,3 százalékos, míg a kishaszonjárművek esetében 19,3 százalékos csökkenés lett az eredménye.

Az autópiacon a teljes finanszírozott összeg 71 százalékát a KKV-k vették igénybe, miközben a lakosság részaránya immár 10 százalék alá zuhant.

A 270,8 milliárd forintot kitevő, új finanszírozást tekintve a retail részesedése 75,6 százalékot, a flotta 18,5 százalékot, a flotta refinanszírozás pedig 9,5 százalékot képviselt. Ugyanakkor darabszám alapján a flotta már kissé magasabb, 20 százalék feletti szintet ért el.

Összességében a retail szegmens a finanszírozott összeg szempontjából enyhén csökkent, 194,5 milliárd forintot realizált. A teljes lízingpiacnál kisebb visszaesés ugyanakkor csak a meredeken, akár 40 százalékkal megemelkedő beszerzési áraknak volt köszönhető.

A darabszámokat vizsgálva pedig még drámaibb a kép: a romló gazdasági körülmények és az egyre emelkedő kamatok miatt a hanyatlás 21,5 százalékos mértékű lett az idei évben.

A retaillel szemben a flottapiac a nehézségek ellenére is képes volt megőrizni stabilitását. A harmadik negyedév végéig 50,5 milliárd forint értékben sikerült új finanszírozást teljesíteni, ami kis híján elérte az előző évi eredményt. Bár a volument tekintve ebben a szegmensben is zsugorodás volt tapasztalható 2021-hez képest, de ez csupán 6 százalékos volt, 8301 jármű forgalomba helyezése mellett.

A mérsékeltebb csökkenés részben azzal magyarázható, hogy mivel a flottaautók nagy része munkaeszköz, ezért a szállítási problémákat látva a szektor ráállt a szabad készletek megrendelésére. Így az ügyfeleknek ugyan kompromisszumokat kellett kötni, de a flottakezelők rövid szállítási határidővel tudták a keresletet kielégíteni.

Válságálló szegmensek

Bár az autópiachoz hasonlóan a nagyhaszonjárművek esetében is emelkedő eszközárakat tapasztalhattunk, a hazai piac második legnagyobb szegmensében a finanszírozott összeg 11 százalékos növekedése meghaladta a volumen esését (8 százalék), így összességében pozitív a mérleg. A tőkekintlévőség 9,5 százalékos bővüléssel 377 milliárd forintra rúgott, míg az állomány 25 402 darabra nőtt 2022-ben.

A nagyhaszonjárművek célcsoportjait tekintve a KKV-k dominálnak, de a nagyvállalatok is jelentős mértékben, 21 százalékban találhatók meg az ügyfelek között.

 A mezőgazdasági gépek finanszírozott összegének növekedését szintén elsősorban a magasabb eszközárak táplálták, miközben mennyiségben nem történt visszaesés az előző évhez képest. Így 89,7 milliárd forint új finanszírozással közel 20 százalékot volt képes erősödni a szegmens az elérhető állami támogatásoknak is köszönhetően.

Legdinamikusabban, 56 százalékkal a traktoreladások növekedtek, de a mezőgazdasági vontatókból is 22 százalékkal többet helyeztek forgalomba az első három negyedévben. Az egyéb gépek kategóriája a többi szegmenshez viszonyítva kiemelkedően teljesített 27 százalékos bővüléssel, 40 százalékkal nagyobb szerződésszámmal, kihelyezett összegben pedig sikerült a 37,6 milliárd forintos szintet elérni.

Továbbra is jelentős a támogatások szerepe a lízingpiacon

„A jelenlegi gazdasági környezetben minden piaci szegmensben komoly segítséget jelentenek az államilag is támogatott lízingkonstrukciók, amelyek idén összesen 141,6 milliárd forint finanszírozott összeget és 10 668 darab szerződés megkötését jelentették. Ennek közel 70 százaléka, 97 milliárd forint a Széchenyi kártya programból származott. 40 milliárd forintot és 1224 szerződést hozott az Eximbank terméke, amely a nagyhaszonjármű és mezőgazdasági szegmensekben bizonyult a legsikeresebbnek. Ezeken felül 600 darab szerződés jött létre 2 milliárd forint értékben a nagycsaládokat támogató kampány során, illetve további 2 milliárd forint értékű finanszírozásra került sor az áthúzódó e-autó és Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően is” – mondta el Kőszegi László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.