A jelenlegi rendkívüli és kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben várhatóan még az eddigieknél is nagyobb szüksége lesz a hazai vállalkozásoknak a lízingszolgáltatásokra, hogy biztonságos működésüket, beruházásaik finanszírozhatóságát megőrizhessék – olvasható a Magyar Lízingszövetség közleményében.
„A járvány kitörése óta tartó turbulens időszak próbára tette a hazai lízingpiac minden szereplőjét, de az elmúlt több mint két év egyértelműen bizonyította az ágazat válságállóságát és a gazdaság újraindításában és működésében kifejtett támogató szerepét, mind a lakosság, mind pedig a hazai kkv-k finanszírozásában.
A lízingtárgyak, úgymint járművek, gépek, berendezések termelőeszközként történő használatával, előállított termék vagy szolgáltatás sok esetben a mikro-, kis- és középvállalkozások fő bevételi forrását is jelenti.
A lízingcégek beruházástámogató szerepe a járványhelyzet során tanúsított aktivitása, a fizetési nehézségek következtében kialakult ügyfélproblémák támogató kezelése, illetve az állami támogatásokkal megvalósuló új eszközök finanszírozása eredményesen hozzájárultak az ország COVID utáni sikeres újraindításában, és biztos alapot nyújtottak a vállalkozások rövid- és középtávú fejlesztési terveik megvalósításához.
A lízingcégek számára a vállalkozásokat és a lakossági ügyfeleket is érintő Moratórium 1-2-3 terhek vállalását hozta magával, hiszen ennek során fedezetüket, az eszközt akár 2 éve tartó amortizáció is sújtotta, amihez nem társult tőketörlesztés, így az eszközfedezettség sok esetben már nem valósul meg a finanszírozás mögött. Emiatt - az egyébként betétgyűjtéssel nem foglalkozó a lízingfinanszírozás kamatbevételéből gazdálkodó lízingcégek kockázati költségének mértéke megnőtt, és a június 30-ig meghosszabbított Moratórium 3 következtében tovább nőhet.”
[cikbanner]
„A pandémia és a moratórium mellett a 2022 elején beköszönő szokatlanul magas infláció, a növekvő kamatkörnyezet, az ukrán háború, az energiaválság, valamint a globális chip- és alkatrészhiány tovább fokozta a lízingcégekre nehezedő nyomást, amely komoly költségekkel járó fejlesztéseket is szükségessé tett számukra, és hozzájárult a piac átrendeződéséhez.
A jelenlegi rendkívüli és kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben várhatóan még az eddigieknél is nagyobb szüksége lesz a hazai vállalkozásoknak a lízingszolgáltatásokra, hogy biztonságos működésüket, beruházásaik finanszírozhatóságát megőrizhessék.
A gazdaság stabilitását szolgálták közvetve a magánszemélyek gépjármű finanszírozással történő vásárlásai is. Ezt bizonyította többek között a nagycsaládos autóvásárlási program sikere, hiszen a lízingcégek több mint 16,9 milliárd forintos finanszírozást nyújtottak a nagycsaládosoknak.
A Magyar Lízingszövetség álláspontja szerint a magyar gazdaság stabilitásának megőrzése, és a tartós növekedésének biztosítása érdekében az említett nehézségek mellett is a kormányzati szféra és a lízingszakma közötti szoros együttműködésre, az állami támogatási programok folytatására, kibővítésére van szükség. A kkv-szektor, mint a „gazdaság motorja” a termelőeszközeinek beruházáshoz gyors és hatékony kiszolgálást döntően a lízingcégeken keresztül tud kapni, ennek érdekében a lízingcégek versenyképességének és hatékonyságának fenntartása is szükséges az előttünk álló komoly kihívásokkal terhelt időszakban is” – zárul a szövetség közleménye.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.