Kerékpárokat többször keresünk, mint szájmaszkokat

2020. 09. 16., 11:30

Járványhelyzetben azt gondolnánk, hogy a tömegközlekedést kerülve egyre többen térünk át alternatív közlekedési eszközökre, ugyanakkor a friss kutatásban résztvevők 80 százaléka saját bevallása szerint nem kerékpározik többet, mint a koronavírus megjelenése előtt: jelenleg a felnőtt lakosság 70 százaléka pattan rendszeresen bringára – derül ki a Vatera legújabb felméréséből, amelyet az online piactér a közelgő Autómentes nap kapcsán készített.

Ez az eredmény egybecseng a Magyar Kerékpárosklub 2018-ban készített reprezentatív kutatásának eredményeivel, ugyanakkor hosszabb távot vizsgálva a kerékpárhasználatot nézve határozott növekedés látszik, amíg két éve a válaszadók harmada (38 százalék) tekert legalább egyszer hetente, addig most már a bringázók több mint kétharmada (70 százalék) teszi ezt.

A kerékpárok értékét a válaszadók átlagosan 52 000 forintra teszik és évente kb. 8 500 forintot költenek karbantartásra. Az online piactéren is népszerű a kategória, 2020 augusztusában és szeptember elején többször kerestek a felhasználók a kerékpár szóra, mint például a maszkokra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább használat választanak, az esetek 94 százalékában ezek kerültek az elmúlt egy évben a virtuális kosarakba.

COVID nélkül is az egészség a fő

A kerékpározók 29 százaléka naponta, vagy naponta többször is teker, továbbá a válaszadók negyede (26 százalék) hetente többször. Legalább hetente egyszer biciklire ül a kutatásban résztvevők 15 százaléka, ennél ritkábban pedig 30%. Többségük (36 százalék) az egészséges életmód jegyében pattan bringára, 19 százalékuk szerint jó hétvégi közös program, kicsit kevesebben, 13 százalék azért választja ezt a közlekedési módot, mert sokszor gyorsabb, mint más közlekedési eszköz és elkerülhetik a dugókat, 12 százalék a tömegközlekedést kerüli így, és elenyésző azoknak a száma, akik azért használnak biciklit, mert nem kell parkolással bíbelődniük (10 százalék), és szép helyekre eljuthatnak így (10 százalék).

Dolgozni inkább autóval megyünk

A munkahelyünket leggyakrabban még mindig autóval közelítjük meg, a válaszadók több mint harmada (43 százalék) négy keréken gurul dolgozni. Fele ennyien (22 százalék) használják a tömegközlekedést a munkába járáshoz, és még kevesebben vannak azok (14 százalék), akik biciklire pattannak. Minden tizedik ember gyalog közlekedik és elenyésző, mindössze 2 százalék utazik robogóval vagy motorral. 9 százalék az egyéb kategóriát jelölte meg, ők nagyrészt azok, akik nem utaznak munkába, otthonról dolgoznak vagy valamilyen oknál fogva nem végeznek munkát. Összességében a szabadidős tevékenységeket is beleszámolva elmondható, hogy nem vagyunk otthonülő típusok, a válaszadók hetente átlagosan 190 kilométert tesznek meg, de olyan is akad, aki saját bevallása szerint hetente 15 000 kilométert utazik.

Mivel rójuk az utakat?

Még mindig inkább a hagyományos bringák hívei vagyunk: csupán a megkérdezettek 5 százaléka használ elektromos biciklit. Egyébként sem feltétlenül a legújabb csúcsmodellek szelik az utakat, csupán a válaszadók 3 százaléka szerezte be idén kerékpárját, és minden tizedik ember hajt 1-2 éves bringát. A kutatásban résztvevők közül közel azonos arányban vannak azok, akik 3-5 éves (22 százalék), és akik 5-10 éves (25 százalék) kerekpárt használnak, de a legtöbben (38 százalék) meglepő módon még 10 évnél is régebbi darabbal gurulnak.

A válaszadók értékelése alapján elmondható, hogy átlagosan 52 122 forint értékű kerékpárok róják a bicikli utakat, és a többség (87 százalék) nem is tervezi, hogy idén lecserélje. A karbantartásra viszont a biztonság érdekében óhatatlanul költeni kell, átlagosan évente 8 500 forintot szánnak rá. A beszerzéshez a legtöbben (40 százalék) a hagyományos bicikli boltokat preferálják, és közel ugyanannyian vannak (39 százalék) azok, akik egyéb hagyományos üzletekben vásárolnak, így az kijelenthető, hogy a bringás társadalom szereti a saját szemével megnézni, mire is adja ki a pénzt. Legtöbben mountain bike-ot használnak (38 százalék), de közel azonos a városi kerékpárral közlekedők száma (34 százalék). Trekking kerékpáron teker minden tizedik megkérdezett, országútin pedig 8 százalékuk.

Biciklik az online piactéren

A Vaterán az egyik legnépszerűbb kategória a kerékpár: augusztusban és szeptember elején még a sokat keresett maszkokat is lekörözte a keresőszó. Egy év alatt kb. 69 millió forintot költöttek a kerékpár kategóriában a felhasználók, a különböző kiegészítők mellett kb. 3000 darab biciklit helyeztek a virtuális kosarakba. Az átlagos tranzakcióérték 29 454 forint és elmondható, hogy a használt modellek a népszerűek, 94 százalék vásárolta ezeket.

Egyértelmű, hogy a téli időszakban kisebb az érdeklődés a kétkerekűek iránt, a tavasz beköszöntésével viszont nagy ugrás látható: 2020. márciustól májusig tartó időszakban 222 százalékkal emelkedett az eladás a 2019. októbertől 2020. februárig tartó időszakhoz képest. A rekordnap 2011-ben volt, április 10-én 133 db tranzakció történt összesen ez azt jelenti, hogy körülbelül 11 percenként kelt egy kerékpár az oldalon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.