Európai Kereskedelem Napja: Egymásért és a Vásárlókért!

Európai Kereskedelem Napja: Egymásért és a Vásárlókért!
2021. 11. 04., 16:39

Tizenhetedik alkalommal került megrendezésre az Európai Kereskedelem Napja. A szervező VOSZ a hazai kereskedelmi ágazat helyzetének stratégiai fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. Az Európai Kereskedelem Napján átadták a szakma legrangosabb elismeréseit is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről jelen volt a rendezvényszakmai védnöke Cseresnyés Péter, kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár és Dobos Balázs gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, mint fő védnök.

Az Európai Kereskedelem Napját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tizenhét éve hagyományteremtő szándékkal indította útjára.

Az ünnepségen elsőként Eppel János, a VOSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, akit kereskedelmi-stratégiai szerepe miatt szintén részesítettek már Klauzál Gábor Elismerésben (2017). Beszédében kitért a koronavírus kereskedelem területén is érzékelhető hosszútávú hatásaira; úgy mint a munkaerőhiányra és az ellátási láncokban, gyártásban, kínálatban problémákat okozó tényezőkre. Elnökként ígéretet tett, hogy a kereskedelmi szektor érdekeinek védelme továbbra is a VOSZ elsődleges küldetései közé fog tartozni.

„Az esemény célja, hogy a figyelem középpontjába állítsa a kereskedelemben dolgozó több mint 500 ezer embert, amivel a szektor a legnagyobb foglalkoztató, emellett pedig a legmagasabb ÁFA és adóbefizető is egyben. Sőt, a kereskedelmi szektor idén még inkább hozzájárult pozitív irányba kiugró számaival a magyar gazdaság fellendítéséhez: 2021. január–augusztusban a forgalom volumene (naptárhatástól megtisztított adatok szerint) 2,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál” – mondta el Krisán László, a VOSZ Kereskedelmi tagozatának elnöke. Kiemelte: a COVID 19 járvány az elmúlt évtized legnagyobb sokkjával ütötte meg a világgazdaságot egy időben, egyszerre okozva kínálati és keresleti sokkot.

Azóta minden kereskedelmi piaci szereplő igyekszik alkalmazkodni, digitalizálni. A csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalom volumene folytatva az évek óta tartó dinamikus, töretlen bővülést, 2020-ban 39 százalékkal nőtt, 1074 milliárd forintos forgalmat ért el, ennek eredményeként már 8,5 százalékos a részesedése a kiskereskedelemből, az eredmények még nemzetközi összevetésben is átlagon felülinek mondhatók. 2020-ban a teljes európai e-kereskedelem 757 milliárd euróra nőtt, ami 10 százalékos növekedés a 2019-es 690 milliárd euróhoz képest.

Cseresnyés Péter államtitkár kiemelte: „Hála a magyar gazdaság tartós növekedésének, a háztartásokban keletkező jövedelem folyamatos bővülésének, amelyhez hozzájárultak többek között az adókedvezmények, – például a családi adókedvezmény is – a magyarországi kiskereskedelmi szereplők versengése már hosszú évek óta nem zéró összegű játék, hanem egy olyan mezőny, amelyben minden rátermett szereplő egymással párhuzamosan is képes a gyarapodásra. Ezt a trendet a hagyományos vásárlási szokásokat és mintázatokat lényegében felfüggesztő koronavírus járvány, a lakosság által felvállalt defenzív magatartás is csak ideiglenesen volt képes lelassítani.”

Dobos Balázs átfogó képet adott a résztvevőknek a vállalatokat érintő stratégiai irányzatokról, rövid kitekintéssel a következő évekre, hazai, és Európai Uniós tervekre vonatkozólag. Kiemelte, a válságintézkedésekig az elmúlt években a magyar cégek, kkv-k termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a V4 országokban, így a hosszútávú cél ennek újbóli elősegítése a fenntarthatóság, generációváltás és a digitalizáció megvalósításával.

Az Európai Kereskedelem Napja 17 év alatt a kereskedelmi szakma egyik legrangosabb fórumává nőtte ki magát, ráirányítva a figyelmet a kereskedelmi szektor jelentőségére hazánk gazdasági életében. Az ünnepség során jeles szakemberek folytattak kerekasztalbeszélgetést a kereskedelem aktuális kérdéseiről, problémáiról és a lehetséges megoldásokról. Többek között szóba került a kereskedelmi szakképzés, duális képzés, egyéni szervezeten belüli oktatási folyamatok és szövetségek állami, edukációs törekvései, a nyugdíjas munkaerő visszafoglalkoztatása és a nagyon magas szektoron belüli fluktuáció, valamint a digitalizációs lehetőségek és annak bizonyos határai is.

A panelbeszélgetésben részt vettek:

  • Prosits Attila, moderátor (MBSZ - elnökségi tag, Gránit Pólus – stratégiai üzletfejlesztési igazgató)
  • Neubauer Katalin (MNKSZ főtitkár)
  • Berendi András (Roland Divatház Zrt. vezérigazgató)
  • Maczelka Márk (OKSZ társelnök)
  • Tóth Géza (CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgató)

Az Európai Kereskedelem Napjának 2021. évi kitüntetettjei

Klauzál Gábor Elismerő Oklevél:

  • Dr. Komoróczki István, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség főtitkára
  • Kozsnyánszky Gyula, az Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. cégvezetője
  • Simon Tamás, az INDOTEK Group retail divízió értékesítési igazgatója
  • Hajzók Gyula, az Öreg Duna Üzletház tulajdonosa
  • Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára
  • Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese
  • Pahola Géza, a Pahola és Pahola Kft. tulajdonos ügyvezetője

Magyar Kereskedelemért Nagydíj:

  • Graics István, a Pécs-COOP Zrt. boltvezetője
  • Hegedűsné Cseri Ildikó, a Móravárosi ABC egységvezetője
  • Horváth Ilona, a 6. sz. Várúti Vegyesbolt boltvezetője
  • Zimek Sándorné, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. főpénztárosa
  • Gaszner-Horváth Mariann, az Invitech ITC Services Zrt. szenior nemzetközi nagykereskedelmi menedzsere
  • Tóthné Skaliczki Annamária, az Auchan Magyarország Kft. cukrász csoportvezetője
  • Demel Edit, a dm Kft. eladó-pénztárosa
  • Vraukó Ilona Edit, az Élésker Kft. 100 ABC eladó-pénztárosa
  • Laknerfi-Korin Katalin, a Zwack Unicum Nyrt. országos kereskedelmi vezetője
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS