MBH Elemzési Centrum: Covid előtti szintre csökkent a boltbezárások üteme

2025. 05. 17., 12:20

Lassult 2024 második felében a kiskereskedelmi boltok megszűnésének üteme; az iparcikk jellegű vegyes üzletek száma stabilizálódni látszik, a zöldség-kereskedések azonban továbbra is veszélyben lehetnek – írja az MBH Elemezési Centrum szakértője.

A kiskereskedelmi üzletek számára vonatkozó legfrissebb, 2024 második félévére vonatkozó adatok alapján a boltbezárások féléves üteme hirtelen a covid előtti években megszokott szintre csökkent: 1217 üzlet zárt be, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent (benzinkutak nélkül). (Boltbezárásokon a nyitások és zárások egyenlege értendő.) Negatív csúcsnak 2023 első féléve számít az infláció okozta csökkenő kereslet és az ezzel egyidejűleg jelentkező megugró rezsiárak miatt. Ekkor 4497 üzlet szűnt meg, onnan kezdve indult el egy lassú javulás, vagyis mérséklődött a bezáró üzletek száma. Mivel tavaly az első félévben még sokkal magasabb volt a megszűnt boltok száma, így összességében a teljes tavalyi évre vonatkozó érték 4714, ami az elmúlt 5 év második legmagasabb száma. Az eddigiekhez képest lényegesen alacsonyabb féléves adat az említett sokkok okozta felgyorsult koncentráció végét jelezheti, a féléves csökkenés visszatérhet 1–2 százalék közé, de erről biztosat csak az idei adatok ismeretében lehet majd mondani.

Az üzletek típusát tekintve az látszik, hogy a tavaly bezárt egységek több mint felét (52,7 százalék) a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk, valamint a textil-, ruházati és lábbeli termék szaküzletek tették ki. A legnagyobb javulást az iparcikk jellegű vegyes üzletek mutatták, hiszen míg 2023-ban 29 százalékuk szűnt meg, addig tavaly mindössze másfél százalékuk. Hasonló enyhülés látszik a zene-, videofelvételek szaküzleteknél is, ezek száma azonban igen alacsony (70), és az elmúlt másfél évtizedben csak minden harmadik tudott talpon maradni. Romlott a helyzet a zöldség-, gyümölcsszaküzletek esetében: a 2023-as 7 százalékos megszűnési ráta tavaly 10,3 százalékra emelkedett. Esetükben a legnagyobb nehézséget továbbra is az árérzékeny fogyasztók megtartása jelentheti, akik a kedvezőbb árakat keresve a diszkontokat és szupermarketeket részesíthetik előnyben.

A szupermarketek és diszkontok térnyerése egyébként régóta jellemző jelenség a kiskereskedelmi ágazatban: 2005 óta az élelmiszer és nem élelmiszertermék jellegű üzletek összes alapterülete 1,3 százalékkal nőtt, vagyis lényegében változatlan maradt, míg ezzel párhuzamosan az üzletek száma 40,5 százalékkal csökkent, így az átlagos alapterület 70,7 százalékkal nőtt, vagyis az évek óta tartó koncentráció nyertesei a nagyobb alapterületű, jellemzően diszkont és szupermarket láncok.

Bár az elmúlt 10 évben a humán- és az állatgyógyászati termékek üzletein kívül minden üzlettípus esetében csökkenő üzletszámról beszélhetünk, 2005-ig visszatekintve (a kiskereskedelmi üzletek számának maximumára) a nem élelmiszerüzletek közül jelentősen több telekommunikációs (+50 százalék), takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló- (+143,6 százalék) és sportszer-szaküzlet (+40 százalék) működik, míg az élelmiszer szaküzletek közül közel kétszer annyi a kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma (+91,4 százalék).

A cikk szerzője Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS