Lassult 2024 második felében a kiskereskedelmi boltok megszűnésének üteme; az iparcikk jellegű vegyes üzletek száma stabilizálódni látszik, a zöldség-kereskedések azonban továbbra is veszélyben lehetnek – írja az MBH Elemezési Centrum szakértője.
A kiskereskedelmi üzletek számára vonatkozó legfrissebb, 2024 második félévére vonatkozó adatok alapján a boltbezárások féléves üteme hirtelen a covid előtti években megszokott szintre csökkent: 1217 üzlet zárt be, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent (benzinkutak nélkül). (Boltbezárásokon a nyitások és zárások egyenlege értendő.) Negatív csúcsnak 2023 első féléve számít az infláció okozta csökkenő kereslet és az ezzel egyidejűleg jelentkező megugró rezsiárak miatt. Ekkor 4497 üzlet szűnt meg, onnan kezdve indult el egy lassú javulás, vagyis mérséklődött a bezáró üzletek száma. Mivel tavaly az első félévben még sokkal magasabb volt a megszűnt boltok száma, így összességében a teljes tavalyi évre vonatkozó érték 4714, ami az elmúlt 5 év második legmagasabb száma. Az eddigiekhez képest lényegesen alacsonyabb féléves adat az említett sokkok okozta felgyorsult koncentráció végét jelezheti, a féléves csökkenés visszatérhet 1–2 százalék közé, de erről biztosat csak az idei adatok ismeretében lehet majd mondani.
Az üzletek típusát tekintve az látszik, hogy a tavaly bezárt egységek több mint felét (52,7 százalék) a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk, valamint a textil-, ruházati és lábbeli termék szaküzletek tették ki. A legnagyobb javulást az iparcikk jellegű vegyes üzletek mutatták, hiszen míg 2023-ban 29 százalékuk szűnt meg, addig tavaly mindössze másfél százalékuk. Hasonló enyhülés látszik a zene-, videofelvételek szaküzleteknél is, ezek száma azonban igen alacsony (70), és az elmúlt másfél évtizedben csak minden harmadik tudott talpon maradni. Romlott a helyzet a zöldség-, gyümölcsszaküzletek esetében: a 2023-as 7 százalékos megszűnési ráta tavaly 10,3 százalékra emelkedett. Esetükben a legnagyobb nehézséget továbbra is az árérzékeny fogyasztók megtartása jelentheti, akik a kedvezőbb árakat keresve a diszkontokat és szupermarketeket részesíthetik előnyben.
A szupermarketek és diszkontok térnyerése egyébként régóta jellemző jelenség a kiskereskedelmi ágazatban: 2005 óta az élelmiszer és nem élelmiszertermék jellegű üzletek összes alapterülete 1,3 százalékkal nőtt, vagyis lényegében változatlan maradt, míg ezzel párhuzamosan az üzletek száma 40,5 százalékkal csökkent, így az átlagos alapterület 70,7 százalékkal nőtt, vagyis az évek óta tartó koncentráció nyertesei a nagyobb alapterületű, jellemzően diszkont és szupermarket láncok.
Bár az elmúlt 10 évben a humán- és az állatgyógyászati termékek üzletein kívül minden üzlettípus esetében csökkenő üzletszámról beszélhetünk, 2005-ig visszatekintve (a kiskereskedelmi üzletek számának maximumára) a nem élelmiszerüzletek közül jelentősen több telekommunikációs (+50 százalék), takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló- (+143,6 százalék) és sportszer-szaküzlet (+40 százalék) működik, míg az élelmiszer szaküzletek közül közel kétszer annyi a kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma (+91,4 százalék).
A cikk szerzője Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.