A magyarok többsége nem tervez kevesebbet költeni divatcikkekre

2022. 09. 27., 13:17

A magyarok túlnyomó többsége az elmúlt hónapokban növekedést tapasztalt a ruházati cikkek és cipők kiskereskedelmi árában, de egyelőre csak a fogyasztók harmada tervez emiatt jelentősebb kiadáscsökkentést. Európa egyik vezető divatkereső platformja kilenc régiós országban készített felmérést az infláció és az energiaárak növekedésének vásárlási szokásokra gyakorolt hatásáról.

A GLAMI Fashion (Re)search kutatássorozat szeptember első hetében készült felmérése szerint a magyar fogyasztók 85 százaléka tapasztalt áremelkedést az adatfelvételt megelőző hónapokban a ruházati- és divatcikkek területén, ami a korábbi áprilisi felmérés eredményeihez képest 10 százalékponttal magasabb érték, valamint a kutatásban résztvevő kilenc ország (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Görögország, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Olaszország) között a legmagasabb. Az emelkedés mértékét tekintve 42 százalék szerint jelentősen, 43 százalék szerint csak kisebb mértékben nőttek az árak.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy az infláció és a növekvő megélhetési költségek miatt a fogyasztók terveznek-e változtatni ruhavásárlási szokásaikon az idei őszi/téli szezonban. A válaszok szerint a következő hónapokban a magyarok 28 százaléka tervezi a ruházkodásra szánt kiadásainak jelentősebb visszafogását, 49 százalék nem tervez számottevő csökkentést, de azért az árleszállításokon próbál majd spórolni valamennyit, 23 százalék pedig jelenleg egyáltalán nem tervezi, hogy az eddigieknél kevesebbet költene divatcikkekre.

Az utóbbi kategóriába tartozó fogyasztók között vannak, akik még nem tartják szükségesnek változtatni (12 százalék), vannak, akik még nem tudják pontosan megítélni az infláció anyagi helyzetükre való hatását (5 százalék), illetve vannak, akik bizonytalanok a kérdésben (6 százalék).

A fogyasztók egy része már korábban is csak a legszükségesebbeket vásárolta (34 százalék), sokan úgy nyilatkoztak, hogy a hidegebb idő miatt mindenképpen szükségesnek tartják új ruhákat vásárolni maguknak vagy családtagjaiknak (22 százalék), de számottevő azoknak az aránya is, akik egyszerűen csak nem akarnak lemondani a vásárlás öröméről (19 százalék). Emellett vannak, akik valamilyen alkalom miatt nem tudnak lemondani a vásárlásról, illetve 13 százalék a megtakarításaiból fog felhasználni erre a célra.

A felmérés során azt is megkérdezték a fogyasztóktól, hogy az energia költségek csökkentése érdekében fontolóra veszik-e az otthoni áram- és gázfogyasztás visszafogását, illetve a melegebb öltözködést. A válaszadók 42 százaléka azt nyilatkozta, hogy alacsonyabb hőmérséklettel és plusz ruharéteggel fog védekezni, 26 százalék még kivár és a valós költségek ismeretében fog dönteni, 15 százalék pedig már korábban is így takarított meg energiát, ezért esetükben nincs lehetőség a hőmérséklet további csökkentésére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.
2026-02-10 08:50:00
Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére. Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt? A kérdésre dr. Szabó Gergel ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS