6 milliónál is többen okostelefonoznak Magyarországon

2022. 05. 26., 12:33

Magyarországon már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban – derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából. A magasfokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel.

Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén. Legaktívabb használat a 30 év alattiak és a tanulók körében mutatkozik: ma már eléri a 100 százalékot az internet- és az okostelefonhasználók aránya e korcsoportban – derült ki az új eNET-felmérésből. Egyébként az eNET már közel egy évtizede folytat kutatásokat mobiltelefon- és internethasználat témakörében.

TOP3-ban a böngészés, az üzenetküldés, az időjárással kapcsolatos tájékozódás

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a lenépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78 százalék). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74 százalék). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73 százalék) és néznek videókat online (71 százalék). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64 százalék). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64 százalék).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57 százalék), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50 százalék), saját bevallása szerint.

„Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen

És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47 százalék), amelyet – ahogy már megállapítottuk –, elsődlegesen telefonon használunk.

Tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Max. 10 app! – az emberek többségének ennyi bőven elég

Magyarországon tízből hat okostelefonhasználó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer.

Fizetni továbbra sem szeretünk az alkalmazások használatáért. Mindössze a kérdezettek harmada töltött már le olyan applikációt, amely pénzbe is került.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS