Meghallgatta a bizottság a Gazdasági Versenyhivatal elnökjelöltjét

2020. 03. 30., 16:45

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn támogatta Rigó Csaba Balázs kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

A jelölést a szakbizottság 3 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett 10 szavazattal támogatta.

Elnökjelölti meghallgatásán Rigó Csaba Balázs elismerően szólt a hivatal eddigi munkájáról, de közölte, hogy még jobb eredményeket szeretne elérni a GVH élén, hozzájárulva a magyarországi versenykultúra fejlődéséhez.

A versenyhivatali munka fontos területének nevezte a fogyasztóvédelmet, ennek megfelelően azt ígérte, hogy folytatódik a hatékony fellépés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen. Határozott fellépést szorgalmazott a versenykorlátozó megállapodásokkal, a kartellekkel, az erőfölényre építő visszaélésekkel szemben is. Az ilyen eseteket a GVH továbbra is alaposan kivizsgálja – hangsúlyozta az elnökjelölt.

Rigó Csaba Balázs törekedne a versenyhivatali eljárások gyorsítására, az elhúzódó vizsgálatok lerövidítésére, az ügyhátralékok visszaszorítására is. A hivatal működését a digitális fejlesztések felgyorsítása hatékonyabbá teheti, a járványveszély ráadásul minden eddiginél világosabban mutatja, hogy egyetlen állami intézmény sem maradhat ki az online megoldások bevezetéséből.

A koronavírus veszélye miatt azonnali intézkedéseket sürgetett a GVH munkavállalói érdekében, és közölte, hogy lát lehetőséget a versenyhivatali bírságok átütemezésére a veszélyhelyzet miatt. A GVH a kintlévőségekre vonatkozó könnyítéssel a munkahelyek védelméhez is hozzájárulhat, míg a fogyasztókat azzal szolgálhatja, ha a fertőzés elleni eszközök hirdetéseiből kiszűri a valótlan adatokat, félrevezető információkat, és a megtévesztő elnevezéseket – mondta Rigó Csaba Balázs.

A bizottság ellenzéki tagjainak felvetéseire válaszul az elnökjelölt kijelentette, hogy a versenykorlátozás hangsúlyosan jelenik meg a GVH gyakorlatában, és nem szorul háttérbe a piaci szektorok, így többek között a média és a reklámpiac vizsgálata sem. Szintén nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy az állami ellenőrző szervezetek társadalmi megítélése kedvezőtlen, és nem is adnak okot erre, hiszen a feladataikat átláthatóan, részrehajlás nélkül látják el. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 10., 12:20
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026. 07. 09., 09:40
Élénkült a vállalati összeolvadás és felvásárlás (M&A) piac Magyarországon; tavaly 88 tranzakciót zártak, ami 15,8 százalékkal haladja meg az előző évit; szektorszinten az IT-szektor vált a magyar tranzakciós piac legaktívabb területévé – derül ki a Deloitte Magyarország összesítéséből.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS