Valószínűleg egyszer és mindenkorra megoldja egy állam összes nukleáris hulladékának tárolási problémáját az a grandiózus európai létesítmény, ami rendkívüli mélységbe süllyeszti el a sugárzó anyagokat – gyakorlatilag örökre.
Svédország a múlt héten történelmi lépést tett: megkezdték az ország végleges nukleáris hulladéktárolójának építését Forsmarkban. Ez a létesítmény mindössze a második olyan a világon, amely 100 ezer évig képes biztonságosan tárolni a nagy aktivitású radioaktív hulladékot.
A nukleáris ipar évtizedek óta küzd azzal a problémával, hogy hogyan lehet halálosan veszélyes hulladékot addig tárolni, amíg az már nem jelent kockázatot. Ez a probléma az 1950-es évek óta, amikor az első kereskedelmi atomreaktorok működni kezdtek, megoldatlan maradt. Jelenleg csak Finnország áll közel hozzá, hogy elkészüljön a végleges hulladéktárolója, de a svédeknél is megkezdődött a megaprojekt.
„Nem lehet túlbecsülni annak jelentőségét Svédország és a klímaátmenet szempontjából, hogy megkezdődött a végleges tároló építése. Azt mondták, nem fog működni, de működik” – idézi a Reuters Romina Pourmokhtari svéd környezetvédelmi minisztert.
„Ez egy történelmi nap a svéd nukleáris hulladékprogram számára. Fontos lépést teszünk, és megkezdjük a kiégett nukleáris fűtőanyag végleges tárolásának megvalósítását. Ezzel jó feltételeket teremtünk a további fosszilis-mentes áramtermeléshez” – osztotta meg közleményben Stefan Engdahl, a svéd atomenergiáért és nukleáris hulladéktárolásért felelős SKB vezérigazgatója.
A Világ Nukleáris Szövetsége szerint jelenleg mintegy 300 ezer tonna kiégett nukleáris fűtőanyag vár végleges elhelyezésre világszerte. Ezek nagy részét a termelő reaktorok közelében lévő hűtőmedencékben tárolták el ideiglenesen.
A Stockholmtól150 kilométerre északra Forsmark közelében, található tároló 60 kilométernyi alagútból fog állni, amelyeket 500 méter mélyen, 1,9 milliárd éves gránitágyban alakítanak ki. Ez a létesítmény 12 ezer tonna kiégett nukleáris fűtőanyag végleges elhelyezését fogja biztosítani. A sugárzó hulladékot korrózióálló rézkapszulákba helyezik, amelyeket agyaggal tömítve temetnek el.
A tároló az 2030-as évek végére kezdi meg működését, de a teljes befejezésére az SKB szerint csak 2080 körül kerül sor, amikor az alagutakat visszatöltik és lezárják. Az építkezés költsége mintegy 12 milliárd svéd korona (több mint 430 milliárd forint), amit teljesen egészében a nukleáris ipar finanszíroz.
A projektnek vannak kritikusai, akik nincsenek meggyőződve róla, hogy az atomtemető hosszútávon biztonságos. Az MKG nevű svéd civil szervezet bírósági keresetet nyújtotta be, hogy további biztonsági vizsgálatok elvégzését követelje. Egyes kutatások szerint a rézkapszulák korróziónak indulhatnak, ami azt eredményezheti, hogy radioaktív anyagok szivárognak a talajvízbe.
„Van időnk várni még tíz évet, hogy döntést hozzunk, tekintettel arra, hogy ennek a megoldásnak 100 ezer évig kell biztonságosnak lennie” – osztotta meg álláspontját Linda Birkedal, az MKG elnöke.
Az állam jelenlegi tervei szerint a forsmarki tároló az ország meglévő nukleáris erőműveiből származó összes hulladékot befogadja majd, de az új reaktorokban keletkező kiégett kazettákat már nem. Pedig az ország 2045-ig tíz új reaktor építését tervezi, hogy támogassa az átállást a fosszilis energiaforrásokról. Svédország ezen lépése egy új korszak kezdetét jelentheti a nukleáris hulladék biztonságos kezelésében, ugyanakkor a technológia megbízhatóságával kapcsolatos kérdések továbbra is élénk vitákat váltanak ki.
Címlapkép: SKB
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.