A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése szerint a mesterséges intelligencia „forradalma” nem feltétlenül a kétkezi, sokkal inkább a szakképzett munkahelyekre lesz a legsúlyosabb hatással. Arra is rávilágítottak, hogy mely szakmák forognak veszélyben.
„Az OECD új, a mesterséges intelligencia gyártási és pénzügyi szektorban való alkalmazásáról szóló felmérésének első eredményei azt mutatják, hogy sürgősen cselekedni kell, mégpedig olyan szakpolitikával, amelyek lehetővé teszik az országok, a cégek és az egyének számára, hogy hasznot húzzanak a mesterséges intelligenciából, de kezeljék is a kockázatokat” – figyelmeztet a szervezet.
A riport alapján a legnagyobb kockázatnak kitett szakmák a 38 tagországban foglalkoztatott összes dolgozó mintegy 27 százalékát érintik. Mint írják, egyértelmű, hogy a munkahelyek AI-vezérelt helyettesítésének lehetősége jelentős, ami „a bérek csökkenésétől és a munkahelyek megszűnésétől való félelmet kelt”.
A legnagyobb kockázatnak a pénzügyi, orvosi és jogi szakmák vannak kitéve. Pont olyan területek tehát, amelyek gyakran sokéves képzést igényelnek, de alapvető funkcióik a felhalmozott tapasztalatra támaszkodnak. Éppen utóbbi vonásuk az, ami az adatzabáló AI-val történő automatizálás miatt egészen hirtelen veszélybe sodorhatja őket - jegyezte meg a testület.
„Ezek a gyors fejlemények, valamint az új technológiák előállításának és bevezetésének csökkenő költségei arra utalnak, hogy az OECD gazdaságai egy olyan mesterséges intelligencia forradalom küszöbén állhatnak, amely alapjaiban változtathatja meg a munkahelyeket” – írta a szervezet a 2023-as foglalkoztatási kilátásokban, hozzátéve: „sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az AI-t felelősségteljesen és megbízható módon használják a munkahelyeken”.
Az AI-forradalommal járó buktatók elkerülése érdekében a szervezet azt javasolta, hogy a munkavállalókat képezzék ki az AI átvételére és használatára. Az egyre gyorsabb AI-fejlesztés és -átvétel az OECD értelmezésében azt jelenti, hogy új készségekre lesz szükség, míg más készségek megváltoznak vagy elavulnak. „Képzésekre van szükség, mind az alacsonyan képzett és idősebb munkavállalók, mind pedig a magasabb képzettségűek számára.
A kormányoknak ösztönözniük kell a munkáltatókat, hogy több képzést biztosítsanak, illetve építsék be az AI-készségeket az oktatásba és támogassák az AI-t használó munkaerő sokszínűségét.”
A szervezet leszögezi: nem csak rossz hírekről van szó. A mesterséges intelligenciában megvan a lehetőség, hogy megszüntesse a monoton és veszélyes feladatok ellátását humán munkaerővel, és helyettük jobb, érdekesebb feladatokat adjon az emberek kezébe. „Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazása pozitív eredményeket hozhat a munkavállalók számára a munkával való elégedettség, az egészség és a bérek terén” – hangsúlyozza a jelentés. A technológiát alkalmazó cégek ugyanakkor azt jelezték vissza a felmérésben, hogy fő céljuk a munkavállalók teljesítményének javítása és a személyzeti költségek csökkentése. Utóbbi egyértelműen azt erősíti, hogy a jól fizetett, magas szintű képzettséget igénylő munkakörök lehetnek a leginkább érintettek.
Gábor János
Főoldali illusztráció: Freepik
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
