Nem kell sokat várni Japán repülő 5G mobilállomásaira

Nem kell sokat várni Japán repülő 5G mobilállomásaira
2024. 01. 03., 01:25

Nem pontos kifejezés, mégis, jelenlegi ismereteink alapján 5G repülő mobiltoronyként lehet a legjobban leírni azokat a napelemes szerkezeteket, amelyek folyamatosan üzemelő drónok lesznek és nagy sebességű adatkapcsolatot biztosítanak a földi felhasználóknak.

A repülő 5G mobilállomásokat telepítő projekt hamarosan elindulhat, miután egy nemrég zárult globális rádiótávközlési konferencián megállapodás született a levegőben terjedő rádióhullámokról. A japán távközlési ipar most azt reméli, hogy a 2025-ben felszálló átjátszó állomásaival ismét felkerül a világtérképre, amelyen jelenleg a SpaceX Starlink projektje a legnagyobb aspiráns, igaz, teljesen más megoldásokkal.

A HAPS-nek (High Altitude Platform Station) nevezett technológia célja, hogy ne műholdakról, hanem sztratoszférában repülő pilóta nélküli járművek segítségével nyújtson szélesebb hálózati lefedettséget.

A Statista szerint a világon több mint ötmilliárd internetfelhasználó él, de a szolgáltatások terjedése még mindig lassú, például Afrika egyes részein, ahol a lakosság mindössze 24 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az alacsony lefedettség egyik oka a bázisállomások távoli helyeken történő telepítése, amit viszont HAPS megoldásokkal remekül ki lehetne váltani.

A domborzati viszonyoktól függően egy földi állomás lefedettsége 3-10 kilométer. Az internetszolgáltatások széles körű elérhetőségéhez így jelentős számú bázisra, avagy adótoronyra van szükség, de nem minden ország rendelkezik elegendő erőforrással olyan ütemű telepítésekhez, mint amit Kína hajtott végre az utóbbi években. Az ázsiai államban már hárommillió átjátszó állomás üzemel (miközben műhold-konstellációban is gondolkodnak), ám a kiépítés sok régióban még mindig ólomlábon cammog.

5G adótorony a levegőben

Néhány olyan távközlési vállalat, mint a japán NTT, a HAPS-ot nevezi a digitális szakadék áthidalására adható legjobb válasznak. Amíg Elon Musk Starlinkje az űrből nyújt adatszolgáltatást (és nemsokára mobilszolgáltatásokat is), úgy a HAPS napenergiával működő, 18-25 kilométeres magasságban repülő drónokat alkalmaz ugyanerre a célra. A megoldás óriási előnye, hogy ilyen repülőből messze nem kell annyi, mint adótoronyból, hiszen egyetlen HAPS drón kb. 200 kilométeres sugarú körben képes lefedettséget biztosítani. Ahhoz azonban, hogy világszerte lehessen alkalmazni őket, el kellett fogadni bizonyos technológiai kritériumokat, amelyeket minden piacra alkalmazni lehet – szögezi le a Nikkei Asia.

Az Egyesült Arab Emírségekben 2023 november-decemberében tartott rádiótávközlési világkonferencián 163 ország küldöttjei tanácskoztak a rádiófrekvenciák és a műholdas pályák használatáról. Ezen az eseményen elfogadták Japán javaslatát, és több frekvenciasávot hagytak jóvá nemzetközi szabványként, repülő légi állomásokhoz. A döntés megnyitja az utat a technológia egységes világszintű bevezetése előtt, az 1,7, a 2 és a 2,6 GHz-es frekvenciákon, sőt, az Európában, Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes régióiban mobilszolgáltatásokhoz használt 700 és 900 megahertzes (MHz) tartományok repülő bázisok általi használatára szintén rábólintottak.

A Softbank Corp távközlési csoport idén októberben már bemutatta a technológiát egy Ruanda és Japán közötti 5G hívás végrehajtásával, és közölte: a ruandai kormánnyal is együttműködik a technológia országos bevezetésén. Egy másik japán távközlési vállalat, az NTT pedig a Sky Perfect JSAT műholdas műsorszolgáltatóval összefogva tervezi a HAPS-alapú szolgáltatások bevezetését, 2025 áprilisától. A technológia bemutatására várhatóan az Oszakában megrendezendő World Expo 2025 kiállításon kerül majd sor.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Forrás: Softbank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS