Nem kell sokat várni Japán repülő 5G mobilállomásaira

Nem kell sokat várni Japán repülő 5G mobilállomásaira
2024. 01. 03., 01:25

Nem pontos kifejezés, mégis, jelenlegi ismereteink alapján 5G repülő mobiltoronyként lehet a legjobban leírni azokat a napelemes szerkezeteket, amelyek folyamatosan üzemelő drónok lesznek és nagy sebességű adatkapcsolatot biztosítanak a földi felhasználóknak.

A repülő 5G mobilállomásokat telepítő projekt hamarosan elindulhat, miután egy nemrég zárult globális rádiótávközlési konferencián megállapodás született a levegőben terjedő rádióhullámokról. A japán távközlési ipar most azt reméli, hogy a 2025-ben felszálló átjátszó állomásaival ismét felkerül a világtérképre, amelyen jelenleg a SpaceX Starlink projektje a legnagyobb aspiráns, igaz, teljesen más megoldásokkal.

A HAPS-nek (High Altitude Platform Station) nevezett technológia célja, hogy ne műholdakról, hanem sztratoszférában repülő pilóta nélküli járművek segítségével nyújtson szélesebb hálózati lefedettséget.

A Statista szerint a világon több mint ötmilliárd internetfelhasználó él, de a szolgáltatások terjedése még mindig lassú, például Afrika egyes részein, ahol a lakosság mindössze 24 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az alacsony lefedettség egyik oka a bázisállomások távoli helyeken történő telepítése, amit viszont HAPS megoldásokkal remekül ki lehetne váltani.

A domborzati viszonyoktól függően egy földi állomás lefedettsége 3-10 kilométer. Az internetszolgáltatások széles körű elérhetőségéhez így jelentős számú bázisra, avagy adótoronyra van szükség, de nem minden ország rendelkezik elegendő erőforrással olyan ütemű telepítésekhez, mint amit Kína hajtott végre az utóbbi években. Az ázsiai államban már hárommillió átjátszó állomás üzemel (miközben műhold-konstellációban is gondolkodnak), ám a kiépítés sok régióban még mindig ólomlábon cammog.

5G adótorony a levegőben

Néhány olyan távközlési vállalat, mint a japán NTT, a HAPS-ot nevezi a digitális szakadék áthidalására adható legjobb válasznak. Amíg Elon Musk Starlinkje az űrből nyújt adatszolgáltatást (és nemsokára mobilszolgáltatásokat is), úgy a HAPS napenergiával működő, 18-25 kilométeres magasságban repülő drónokat alkalmaz ugyanerre a célra. A megoldás óriási előnye, hogy ilyen repülőből messze nem kell annyi, mint adótoronyból, hiszen egyetlen HAPS drón kb. 200 kilométeres sugarú körben képes lefedettséget biztosítani. Ahhoz azonban, hogy világszerte lehessen alkalmazni őket, el kellett fogadni bizonyos technológiai kritériumokat, amelyeket minden piacra alkalmazni lehet – szögezi le a Nikkei Asia.

Az Egyesült Arab Emírségekben 2023 november-decemberében tartott rádiótávközlési világkonferencián 163 ország küldöttjei tanácskoztak a rádiófrekvenciák és a műholdas pályák használatáról. Ezen az eseményen elfogadták Japán javaslatát, és több frekvenciasávot hagytak jóvá nemzetközi szabványként, repülő légi állomásokhoz. A döntés megnyitja az utat a technológia egységes világszintű bevezetése előtt, az 1,7, a 2 és a 2,6 GHz-es frekvenciákon, sőt, az Európában, Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes régióiban mobilszolgáltatásokhoz használt 700 és 900 megahertzes (MHz) tartományok repülő bázisok általi használatára szintén rábólintottak.

A Softbank Corp távközlési csoport idén októberben már bemutatta a technológiát egy Ruanda és Japán közötti 5G hívás végrehajtásával, és közölte: a ruandai kormánnyal is együttműködik a technológia országos bevezetésén. Egy másik japán távközlési vállalat, az NTT pedig a Sky Perfect JSAT műholdas műsorszolgáltatóval összefogva tervezi a HAPS-alapú szolgáltatások bevezetését, 2025 áprilisától. A technológia bemutatására várhatóan az Oszakában megrendezendő World Expo 2025 kiállításon kerül majd sor.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Forrás: Softbank

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS