Nem pontos kifejezés, mégis, jelenlegi ismereteink alapján 5G repülő mobiltoronyként lehet a legjobban leírni azokat a napelemes szerkezeteket, amelyek folyamatosan üzemelő drónok lesznek és nagy sebességű adatkapcsolatot biztosítanak a földi felhasználóknak.
A repülő 5G mobilállomásokat telepítő projekt hamarosan elindulhat, miután egy nemrég zárult globális rádiótávközlési konferencián megállapodás született a levegőben terjedő rádióhullámokról. A japán távközlési ipar most azt reméli, hogy a 2025-ben felszálló átjátszó állomásaival ismét felkerül a világtérképre, amelyen jelenleg a SpaceX Starlink projektje a legnagyobb aspiráns, igaz, teljesen más megoldásokkal.
A HAPS-nek (High Altitude Platform Station) nevezett technológia célja, hogy ne műholdakról, hanem sztratoszférában repülő pilóta nélküli járművek segítségével nyújtson szélesebb hálózati lefedettséget.
A Statista szerint a világon több mint ötmilliárd internetfelhasználó él, de a szolgáltatások terjedése még mindig lassú, például Afrika egyes részein, ahol a lakosság mindössze 24 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az alacsony lefedettség egyik oka a bázisállomások távoli helyeken történő telepítése, amit viszont HAPS megoldásokkal remekül ki lehetne váltani.
A domborzati viszonyoktól függően egy földi állomás lefedettsége 3-10 kilométer. Az internetszolgáltatások széles körű elérhetőségéhez így jelentős számú bázisra, avagy adótoronyra van szükség, de nem minden ország rendelkezik elegendő erőforrással olyan ütemű telepítésekhez, mint amit Kína hajtott végre az utóbbi években. Az ázsiai államban már hárommillió átjátszó állomás üzemel (miközben műhold-konstellációban is gondolkodnak), ám a kiépítés sok régióban még mindig ólomlábon cammog.
Néhány olyan távközlési vállalat, mint a japán NTT, a HAPS-ot nevezi a digitális szakadék áthidalására adható legjobb válasznak. Amíg Elon Musk Starlinkje az űrből nyújt adatszolgáltatást (és nemsokára mobilszolgáltatásokat is), úgy a HAPS napenergiával működő, 18-25 kilométeres magasságban repülő drónokat alkalmaz ugyanerre a célra. A megoldás óriási előnye, hogy ilyen repülőből messze nem kell annyi, mint adótoronyból, hiszen egyetlen HAPS drón kb. 200 kilométeres sugarú körben képes lefedettséget biztosítani. Ahhoz azonban, hogy világszerte lehessen alkalmazni őket, el kellett fogadni bizonyos technológiai kritériumokat, amelyeket minden piacra alkalmazni lehet – szögezi le a Nikkei Asia.
Az Egyesült Arab Emírségekben 2023 november-decemberében tartott rádiótávközlési világkonferencián 163 ország küldöttjei tanácskoztak a rádiófrekvenciák és a műholdas pályák használatáról. Ezen az eseményen elfogadták Japán javaslatát, és több frekvenciasávot hagytak jóvá nemzetközi szabványként, repülő légi állomásokhoz. A döntés megnyitja az utat a technológia egységes világszintű bevezetése előtt, az 1,7, a 2 és a 2,6 GHz-es frekvenciákon, sőt, az Európában, Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes régióiban mobilszolgáltatásokhoz használt 700 és 900 megahertzes (MHz) tartományok repülő bázisok általi használatára szintén rábólintottak.
A Softbank Corp távközlési csoport idén októberben már bemutatta a technológiát egy Ruanda és Japán közötti 5G hívás végrehajtásával, és közölte: a ruandai kormánnyal is együttműködik a technológia országos bevezetésén. Egy másik japán távközlési vállalat, az NTT pedig a Sky Perfect JSAT műholdas műsorszolgáltatóval összefogva tervezi a HAPS-alapú szolgáltatások bevezetését, 2025 áprilisától. A technológia bemutatására várhatóan az Oszakában megrendezendő World Expo 2025 kiállításon kerül majd sor.
Gábor János
A főoldali kép illusztráció. Forrás: Softbank
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.
