Megváltás az űriparnak: a „lélegző műhold” csökkenti az űrszemet

Megváltás az űriparnak: a „lélegző műhold” csökkenti az űrszemet
2024. 02. 29., 15:10

Gyakorlatilag végtelen üzemanyag juthat a műholdaknak, ha a jelenleginél alacsonyabb pályára ereszkednek, hiszen levegővel hajtva jóval tovább használhatók, mint eddig hittük. A felfedezés átírhatja az űripar ma ismert szabályait.

Az alacsony Föld körüli pálya (LEO) határa nagyjából kétezer kilométeres magasságban található, és ezen belül kering a legtöbb ember által üzemeltetett űrjármű, valamint tekintélyes mennyiségű űrszemét. A zóna annyira tele van, hogy az űripar évek óta dolgozik olyan technológiákon, amelyekkel el lehetne távolítani a hulladékot. Ez egyre kritikusabb kérdés, mivel az űrszemét ütközése láncreakciót indítana el, megvalósítva az ún. Kessler-szindrómát, amely szerint a kritikus esemény évtizedekig tartó kommunikációs sötétségbe borítaná a bolygót és leállítana létfontosságú földi infrastruktúrákat.

A LEO túlzsúfoltságának újonnan felfedezett megoldása alapján jelentősen ki lehetne tolni a felküldött műholdak élettartamát – ahelyett, hogy az üzemidejük lejártával tovább szaporítanák az így is veszélyes tömegű űrszemetet. Ehhez az ún. nagyon alacsony Föld körüli pályára (VLEO), 400 kilométer alá (vagyis az ISS pályájának közelébe) kellene süllyeszteni őket. A VLEO egyrészt jóval ritkábban használt zóna, másrészt részletesebb képek készítését teszi lehetővé a Földről, harmadrészt pedig levegőt tartalmaz, amit eddig akadálynak gondoltak a tudósok, mondván: az itt történő munkavégzés nagyobb erőt igényelne a műholdak irányításához és a Földre visszazuhanásuk megakadályozásához. Az új szemlélet erre a problémára adhat megoldást.

VLEO-n tovább élhet a műhold

A George Washington Egyetem (GWU) és az Amerikai Energetikai Minisztérium Princeton Plazmafizikai Laboratóriumának (PPPL) tudóscsapatai megvizsgálták egy ún. „lélegző műhold” lehetőségeit. Az új hajtómű koncepciója annyira ígéretes, hogy a terv továbbfejlesztését már az Amerikai Védelmi Minisztérium kutató részlege, a DARPA is megtámogatta, egy 400 ezer dolláros (kb. 144,5 millió forintos) ösztöndíjjal. A kutatás sikerétől nyilván egy gazdaságosan üzemeltethető, mégis sokkal jobb minőségű megfigyeléseket biztosító műhold megtervezését remélik.

A levegővel üzemeltetett műhold gondolata teljesen megalapozott, ráadásul jóval olcsóbbá teheti a műholdak fellövését, hiszen a tömegüket nem növelnék olyan, ma használt meghajtó anyagok, mint a xenon, a kripton vagy az argon. Ott van helyettük „a természetes módon elérhető levegő” – magyarázta közleményben a PPPL projektvezető fizikusa. Yevgeny Raitses úgy véli, a tömegkülönbség további aspektusokat nyit meg a műholdak számára és „talán meghosszabbíthatja az élettartamukat is”.

A LEO-n és a magasabb pályákon keringő hagyományos műholdak adott élettartammal rendelkeznek, mert korlátozott mennyiségű propelláns anyagot használnak a meghajtáshoz szükséges plazma generálásához. A GWU és a PPPL által javasolt hajtómű elejét venné ennek a problémának azzal, hogy a VLEO-n előforduló levegőt használja plazma előállítására. Leegyszerűsítve: bármely műhold, ami ezt a rendszert használja, gyakorlatilag ingyenes, korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló üzemanyaghoz jutna.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Forrás: NASA

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS