A dohányzás igen megosztó lehet. Van, akinek az élet része, amiről semmiképpen sem tudna lemondani, és van, akinek elviselhetetlen még az is, ha más füstöl körülötte. Mi a helyzet a munkahelyi dohányzás esetén? Kitiltható a munkahelyről? Vagy épp ellenkezőleg, a dohányzó munkatársaknak többlet idő jár, hogy a szenvedélyüknek hódolhassanak? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Külön cigiszünet jár a dohányosoknak?
Bizony előfordul, hogy a dohányos és nem dohányos kollégák között némi felszültséget okoz, ha a cigiszünetre túl gyakran kerül sor. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy van-e erre jogi előírás? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A Munka Törvénykönyvében kifejezetten cigiszünetet nem találunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy munka közben semmilyen pihenő nem jár. A Munka Törvénykönyve munkaközi szünetről rendelkezik.
A munkaközi szünet a munka rövid időtartamú megszakítása. Célja, hogy a munkavállaló munkavégzés közben pihenni tudjon. A lényege, hogy a munkaközi szünet alatt a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állni és munkát végezni.
A dohányzásra alapvetően a munkaközi szünetben van lehetősége a munkatársnak. Természetesen csak a dohányzásra vonatkozó szabályok betartása mellett. Ezekről a szabályokról mindjárt bővebben is szó lesz.
Mennyi időt vehet el a munkahelyi dohányzás?
A munkaközi szünet a munkahelyi dohányzásra is felhasználható, ha a dohányzás egyébként megengedett.
A munkavállaló részére 6 óra munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet jár. Amennyiben a munkaidő meghaladja a 9 órát, akkor még további 25 perc munkaközi szünet jár a dolgozónak.
A munkaidőnél a beosztás szerinti munkaidőn túl a rendkívüli munkaidő is beszámít, vagyis a túlórát is figyelembe kell venni. Ha például a beosztás szerinti munkaidő 4 óra, ám a dolgozó az elrendelt túlóra miatt aznap 7 órát dolgozott, akkor 20 perc munkaközi szünet jár részére. Ha viszont aznap kevesebb, mint 6 órát kellett dolgoznia, a törvényi előírás alapján külön munkaközi szünet nem jár részére. Több, mint 9 óra munka esetén már összesen 45 perc munkaközi szünetre jogosult a dolgozó.
A fiatal, vagyis 18 év alatti munkavállalók esetén a munkaközi szünet mértéke eltérő. Nekik 4,5 óránál hosszabb napi munkaidő esetén legalább 30 perc pihenő jár. Több, mint 6 óra munka esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A törvény arra is lehetőséget nyújt, hogy a felek megállapodása vagy kollektív szerződés 60 percre emelje a munkaközi szünet időtartamát.
Mikor gyújthat rá a munkavállaló, avagy hogyan vehető ki a munkaközi szünet?
A munkaközi szünet nem azt jelenti, hogy a munkatárs akkor szalad ki rágyújtani, amikor csak akar. A munkaközi szünet kiadására is van szabály.
A munkavégzés megszakításával legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni a munkaközi szünetet.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a dohányosoknak esélyük sincs hamarabb rágyújtani. Ehhez azonban már szükséges a munkáltató döntése is. A törvény alapján a munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni, azonban ekkor is figyelnie kell arra, hogy a fenti időszakban legalább 20 perc összefüggő szünetet kapjon a munkavállaló. Ebből az is következik, hogy abban az esetben, ha a munkavállalónak összesen 20 perc munkaközi szünet jár egy nap, a munkáltató azt nem tudja szétdarabolni. Sok esetben a munkáltatók a törvényi minimumnál hosszabb munkaközi szünetet biztosítanak, így már van lehetőség a kisebb időtartamú cigiszünetek biztosítására is. Lényeges azonban, hogy fő szabály szerint a munkaközi szünet nem a munkaidő része, így nem biztos, hogy az a jó, ha sok van belőle. Ettől azonban el lehet térni.
Tiltható a munkahelyi dohányzás?
A munkahelyi dohányzás szabályait nem a Munka Törvénykönyvében találjuk, így azt sem, hogy tiltható-e dohányzás a munkahelyen.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény fő szabály szerint kimondja, hogy a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni. A munkahelyek zárt légterű helyiségeiben (például egy irodában, csarnokban, étkezőben stb.) nem lehet dohányzóhelyet kijelölni. Az tehát már a múlté, hogy a dohányos főnök szobájában mindenkinek nyelnie kell a füstöt. A dohányzás ugyanis a főnöknek is tilos az irodában.
A dohányzás a legtöbb esetben nyílt légterű helyen lehetséges, ahol kijelölt dohányzóhely van. Bizonyos munkahelyeken azonban erre sincs lehetőség. A törvény kimondja, hogy nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely például köznevelési, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben. A dohányzóhelyekkel kapcsolatos valamennyi részletszabályt, kivételt, „ha és akkor” esetet a törvényben találod meg, itt nem térünk ki minden helyzetre.
Nemdohányzó munkahely
Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítsa. Ez nem azt jelenti, hogy egyik munkatárs sem lehet dohányos, ám a szenvedélyének nem hódolhat a munkahelyen. A nemdohányzó munkahelyen valószínűleg hiába keresnéd a kijelölt dohányzóhelyet. Fő szabály szerint ilyen munkahelyen nem lehet rágyújtani. Kivétel itt is lehet, erről mindjárt szó lesz.
A nemdohányzó munkahely megjelölést jól látható módon és egyértelműen kell jelezni.
A nemdohányzó munkahellyé nyilvánítás a kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók minimum felének kezdeményezésére, illetve egyetértésével történhet.
Hogyan lehet a nemdohányzó munkahelyen mégis füstöl(ög)ni?
Itt jön az előbb említett kivétel.
A törvény értelmében a nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen is lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni. Ehhez szintén a kollektív szerződésbe foglalás, vagy a munkavállalók minimum felének egyetértése szükséges.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.