Új különadók: amit eddig tudni lehet

2022. 05. 27., 19:07

A napokban Magyarország Kormánya döntést hozott egy rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásáról, melynek forrását bizonyos szektorokra kivetett, ún. „extraprofit-különadókból" és további adóintézkedésekből kívánja finanszírozni. A tervezett lépésekről a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a BDO Magyarország szakértői ezeket, valamint a várható következményeket foglalták össze röviden.

Az extraprofit-különadók nyolc szektort érintenek. Ezek a bankszektor, a biztosítási szektor, az energiaszektor, a kiskereskedelem, a telekommunikációs szektor, a légitársaságok, a gyógyszerforgalmazó cégek, továbbá 2023-tól visszatér a reklámadó is. A tervek szerint a különadók a 2022-es és 2023-as éveket érintik. Mindkét év teljes adóévnek fog számítani. A részletszabályok a következő napokban és hetekben rendeletben jelennek majd meg, bár néhány adóváltozás törvényi szabályozást kaphat. Általánosságban elmondható, hogy minden szektor saját szabályrendszer szerint fog különadót fizetni.

Bár egyelőre inkább csak tervek hangzottak el, már néhány konkrétumról is beszélhetünk. Ezek közül a BDO Magyarország szakértői kiemelik, hogy a bankszektor vonatkozásában a tranzakciós illeték az értékpapír-tranzakcióra is kiterjed majd (a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kivételek maradnak), és növelik az illetékfizetés felső határát is. A bányajáradék mértéke emelkedni fog, a Robin Hood-adó pedig a bioetanolra is kiterjed majd. A kiskereskedelem esetében a különadó úgy jelenik meg, hogy a jelenleg is létező kiskereskedelmi adó két felső kulcsát módosítják: 2,7 százalékról 4,1 százalékra, illetve 0,4 százalékról 1 százalékra. További konkrétum, hogy valamennyi Magyarországról járatot indító légitársaság köteles lesz utasonként 10–15 eurónyi adót fizetni. Régi ismerősként, 2023. január 1-től pedig visszatér a reklámadó – vélhetően a régi szabályokkal.

Érdemes továbbá hangsúlyozni, hogy az illetékes miniszterek a fentieket csak példaként említették, és a teljes különadó-szabályozás ennél sokkal összetettebb lesz. Szintén lényeges, hogy a kormány nem tervezi, hogy megtiltsa a különadók átterhelését a végső fogyasztókra.

A május 26-i kormányinfón emellett egyéb adóváltozásokra is történt utalás, amelyek szintén a korábban említett alapok finanszírozását szolgálják. Ilyen például, hogy emelkedik a dohánytermékek és alkoholos italok jövedéki adója, várhatóan emelkedik a népegészségügyi termékadó (NETA), és ugyancsak számítani kell a cégautó-adózás szabályainak változására.

A BDO Magyarország végezetül fontosnak tartja jelezni, hogy a Kormány a kisadózó vállalkozások tételes adózására (kata) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is tervezi. Elképzelhető, hogy a kata éves kerete emelkedik, a kata adóalanyiságot választani tudó személyek köre viszont várhatóan szűkülni fog. A cég szakértői azt ígérik, amint több konkrétum derül ki a módosításokkal kapcsolatban, folyamatosan jelentkeznek majd újabb elemzésekkel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS