A napokban Magyarország Kormánya döntést hozott egy rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásáról, melynek forrását bizonyos szektorokra kivetett, ún. „extraprofit-különadókból" és további adóintézkedésekből kívánja finanszírozni. A tervezett lépésekről a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a BDO Magyarország szakértői ezeket, valamint a várható következményeket foglalták össze röviden.
Az extraprofit-különadók nyolc szektort érintenek. Ezek a bankszektor, a biztosítási szektor, az energiaszektor, a kiskereskedelem, a telekommunikációs szektor, a légitársaságok, a gyógyszerforgalmazó cégek, továbbá 2023-tól visszatér a reklámadó is. A tervek szerint a különadók a 2022-es és 2023-as éveket érintik. Mindkét év teljes adóévnek fog számítani. A részletszabályok a következő napokban és hetekben rendeletben jelennek majd meg, bár néhány adóváltozás törvényi szabályozást kaphat. Általánosságban elmondható, hogy minden szektor saját szabályrendszer szerint fog különadót fizetni.
Bár egyelőre inkább csak tervek hangzottak el, már néhány konkrétumról is beszélhetünk. Ezek közül a BDO Magyarország szakértői kiemelik, hogy a bankszektor vonatkozásában a tranzakciós illeték az értékpapír-tranzakcióra is kiterjed majd (a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kivételek maradnak), és növelik az illetékfizetés felső határát is. A bányajáradék mértéke emelkedni fog, a Robin Hood-adó pedig a bioetanolra is kiterjed majd. A kiskereskedelem esetében a különadó úgy jelenik meg, hogy a jelenleg is létező kiskereskedelmi adó két felső kulcsát módosítják: 2,7 százalékról 4,1 százalékra, illetve 0,4 százalékról 1 százalékra. További konkrétum, hogy valamennyi Magyarországról járatot indító légitársaság köteles lesz utasonként 10–15 eurónyi adót fizetni. Régi ismerősként, 2023. január 1-től pedig visszatér a reklámadó – vélhetően a régi szabályokkal.
Érdemes továbbá hangsúlyozni, hogy az illetékes miniszterek a fentieket csak példaként említették, és a teljes különadó-szabályozás ennél sokkal összetettebb lesz. Szintén lényeges, hogy a kormány nem tervezi, hogy megtiltsa a különadók átterhelését a végső fogyasztókra.
A május 26-i kormányinfón emellett egyéb adóváltozásokra is történt utalás, amelyek szintén a korábban említett alapok finanszírozását szolgálják. Ilyen például, hogy emelkedik a dohánytermékek és alkoholos italok jövedéki adója, várhatóan emelkedik a népegészségügyi termékadó (NETA), és ugyancsak számítani kell a cégautó-adózás szabályainak változására.
A BDO Magyarország végezetül fontosnak tartja jelezni, hogy a Kormány a kisadózó vállalkozások tételes adózására (kata) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is tervezi. Elképzelhető, hogy a kata éves kerete emelkedik, a kata adóalanyiságot választani tudó személyek köre viszont várhatóan szűkülni fog. A cég szakértői azt ígérik, amint több konkrétum derül ki a módosításokkal kapcsolatban, folyamatosan jelentkeznek majd újabb elemzésekkel.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.